Ezt én sem hittem volna!
2025. április 28-án, vagyis hónapokkal ezelőtt, hosszas mérlegelés után békalencsét telepítettünk a Pelso-tóra. Erről, és a békalencse szerepéről a vizes élőhelyeken, bőséges cikkben írtunk tavasszal. Majd jóval később, július 12-én arról számoltunk be, hogy a helyzet alig változott, a békalencse továbbra is szinte jelentéktelen felületen van jelen. Mivel a békalencse nemcsak a vizeink árnyékolásában fog fontos szerepet betölteni – ami a fokozódó aszályok és hőhullámok idején cseppet sem másodlagos szerep, sőt: a békalencse kulcsfontosságú fajjá válhat ebből a szempontból –, hanem mint búvóhely és táplálékforrás is rendkívül jelentős lesz. Ezért érdemes mindkét korábbi írásunkat elolvasni róla.
Miután némi rezignáltsággal megállapítottuk, hogy a békalencse messze földön híres szaporasága ellenére sem fut be jelentős karriert a Kisberekben – legalábbis nem egyhamar –, rendkívül megdöbbentem, amikor augusztus 5-én leballagtam a Kisberekbe, és a Pelso-tónál azzal szembesültem, hogy a békalencse berobbant, s a tó felszínének körülbelül 15-20 százalékát már beborította!
Ez egészen megváltoztatta tavacska látképét.
Először tűnt igazán autentikus erdei-hegyi láptónak. A szomszédos Forrás-tó még tökéletesen „tiszta”, vízinövényzetnek alig van nyoma (inkább csak algákat találni benne), de már néhány apró békalencsét felfedeztünk a Forrás-tó keleti partján is. Ezeket a növénykéket nyilván a fürdőző vadak vitték át az egyik tavacskáról a másikra. Meg is jósoltuk korábban, hogy ez fog történni. Most az a kérdés, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a Forrás-tó vizén is jelentős békalencseréteg tenyésszen. És kérdés az is, hogy beteríti-e majd a Pelso-tó egész felületét?
Most kapóra jön, hogy a levegőből is figyelemmel kísérhetjük a változásokat, mert így egy légifotó alapján akár pontosan is meghatározhatjuk majd és figyelemmel kísérhetjük a békalencse terjedését és a felület mindenkori alakulását. Egy erős, intenzív, fajgazdag és sok búvóhelyet, takarást adó lebegő növényzet nagyon kedvezne a kétéltűeknek. Így 2026. tavaszán, amikor ezek a kis tavak egyévesek lesznek, talán már a kétéltűek számán is meglátszik majd, hogy a kisberki forrástavacskáink felvették az „őskisvizek” vonzó, ökológiai szempontból is szép formáját.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Fotók: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Békalencsésedik az iciripiciri Balaton.🐸
Lesz ott még meglepetés dögivel! 🙂
Laptopon nézve nagyon pofás, sokkal nagyobb, mint hittem.
Ebben a pokoli hőségben, -főleg, amilyen lesz, – belemennék, talán még gyógyítóhatása is van. 🙂
Nagyon szépek és hangulatosak a Pelso-tóról készült képek! 🙂
A Forrás-tóban talán nem szeretnek fürdeni a vadak? Miben más ez a tó, mint a Pelso?
Figyeld meg a drónfelvételene, hogy a Forrás-tó jóval mélyebb. Míg a Pelso-tónál a mély rész mindössze egyhatod, addig a Forrás-tónál épp fordított az arány. A vadak nem a mély vizet keresik. nem úszni akarnak, hanem hemperegni, dagonyázni 🙂 🙂
Erre már nem emlékeztem. Majd holnap a laptopon jobban szemügyre veszem a képeket.
Köszi! 🙂
Milyen látványos, nagyon szép fotók!
Gyerekként mindig azt hittem a békanyál( felénk így mondták a békalencsét) az a víz romlásának a jele. A zsombékból a békanyálas tóka parton viszont békaszéket fontunk. Most már nem tudnám megcsinálni.
A békanyál és a békalencse nem ugyanaz. A békanyál moszat, a békalencse egy apró virágos, a víz tetején lebegő növényke 🙂
Köszönöm- nekünk akkor egyre ment:-)))