Ki az Ószövetség szerzője? A mesterséges intelligencia rájöhet
Egy izraeli és nemzetközi kutatókból álló csoport egy újonnan kifejlesztett statisztikai algoritmus segítségével térképezte fel egyes bibliai szövegek stilisztikai sajátosságait. A tudósok a Biblia kilenc könyvének ötven fejezetét vizsgálták, többek között a Teremtés, Sámuel, és Eszter könyvét. A szóhasználatot a három fő bibliai szerzői iskoláéval hasonlították össze, melyeket még a korábbi kutatások alapján különítettek el.
Három szerzői iskola
Ezek közül az első iskola, az úgynevezett deuteronomiumi hagyomány Mózes ötödik könyvét írta. Ezt könyvet hívják görög-latinul Deuteronomiumnak, a hagyomány pedig azokat az elveket és teológiai hangsúlyokat jelenti, amelyek ebben a könyvben jelennek meg: a törvény és az erős erkölcsi és vallási normák hangsúlya, a jutalom és büntetés elve.
A második, a deuteronomista történeti hagyomány, amely a Deuteronomium elveit alkalmazva és értelmezve dolgozza fel Izrael történelmét, Józsué , a Bírák, Sámuel és a Királyok történetét, valamint Jeremiás könyvét jegyezte le.
A harmadik „papi írások” néven ismert csoport, amely a Teremtés könyvétől a Számok, vagyis Mózes negyedik könyvéig terjed. Fő témája a papság, a kultusz, a törvények és a szent rend, a teológiai-rituális rendszer.
A Biblia legkorábbi részletei valószínűleg Izrael királyságában születtek az i. e. VIII. század első felében, majd az i. e. VII. században, Jósiás király uralkodása alatt, Júdában vált igazán intenzívvé a munka.
Segít a matematika
A kutatás egyik különlegessége, hogy a tudósok nem csak teológiai és történeti szempontból közelítették meg a szövegrétegeket, hanem algoritmikus módszerekkel – például szógyakorisági vizsgálatokkal. A Sira Faigenbaum-Golovin, az észak-karolinai Duke Egyetem alkalmazott matematikusának vezetésével kidolgozott rendszer lehetővé teszi, hogy adott szövegrészeket a stilisztikai azonosságaik alapján össze-, illetve a már ismert szerzői iskolákhoz kapcsoljanak.
A módszer pedig meglepően pontosnak bizonyult. Az algoritmus az elemzett fejezetek 84 százalékában ugyanarra az eredményre jutott, mint a bibliatudomány korábban. Kimutatta például, hogy az Elohim (Isten egyik neve) és a lo („nem”) szó gyakori használata a Deuteronomiumi hagyományra jellemző, míg az arany (héberül zahav) szó a Papi írások stílusát tükrözi.
A kutatók a módszert olyan vitatott szakaszokra is alkalmazták, mint a Sámuel könyvében szereplő Frigyláda-történet. Az eredmények alátámasztják azt az eddig kisebbségi véleményt, miszerint ennek a történetnek egyes részei nem egy szerzőtől származik és eltérő stiláris jegyeket hordoznak.
Hasonló derült ki Ábrahám életének néhány epizódjáról (pl. Lót megmentése) és Eszter könyvéről is, melyek feltehetően nem köthetők egyik hagyományos szerzői iskolához sem, és egy későbbi, hellenisztikus kori réteget képviselnek.
Mint Thomas Römer professzor, a College de France bibliatudósa és a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, a Biblia nem egyetlen szerző munkája, hanem különböző korokban, különféle ideológiai és teológiai szándékok mentén szerkesztett szövegek gyűjteménye. Ez a módszer pedig segít objektívebb válaszokat adni régóta vitatott kérdésekre.
A kutatók a prófétai könyvek és a Tóra későbbi szerkesztéseit is szeretnék megvizsgálni mesterséges intelligencia segítségével.
Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a Bibliáról
Ez nagyon érdekes és érdekelne, ha lenne eredménye, de tartok tő e, hogy az még nem most lesz.
Szerintem is érdekes. A mesterséges intelligencia igazolhat hipotéziseket, de meg is döntheti azokat, nemcsak itt.
Ez nagyon izgalmas! 🙂
Eszembe jutott most a Voynich kézirat – meg van még más rejtélyes könyv is, aminek a tartalma megfejtésre vár. Lehet, hogy ebben is segíteni tud majd a mesterséges intelligencia?
Tényleg. 🙂 Kíváncsi vagyok, biztos vannak már ilyen kutatások. Ez is megérne egy cikket. 😀
Nosza! 🙂
🙂 🙂
Egyik évben – azt hiszem 2008 volt a biblia éve- az egyik barátnőm rávett, hogy olvassam el a Bibliát- az egyik haladó szellemű katolikus pap barátja elküldte minden hónapban táblázatban, melyik nap mit kell olvasni az ószövetségből, a zsoltárokból stb. Bevallom 2 hónap után feladtam. Aztán később egy másik barátnőm egy református diakóna aki a kórházban a betegeket látogatta, nagyon szerettem igen intelligens lány volt, mellette szociális munkásként is dolgozott- adott nekem egy Károli Bibliát. Szóval beletört a bicskám. Nem igazán tudtam megjegyezni sem amit olvastam. ” A Biblia nem egyetlen szerző munkája, hanem különböző korokban, különféle ideológiai és teológiai szándékok mentén szerkesztett szövegek gyűjteménye”- ez a mondat nagyon tetszik nekem. Milyen jó lenne, ha a modern kor a tudományos felfedezésekkel, átírná az egészet mondjuk kvantum fizikai alapon. Annak idején amikor megjelent a Da Vinci kód c. könyv, majd film is lett belőle, volt is visszhangja a katolikus egyházban.
Én azt gondolom, hogy a Bibliának egyelőre nincs jó magyar fordítása. Erre akkor jöttem rá, amikor beleolvastam angolul és annyival könnyebb, világosabb a nyelvezet. Nekem sem sikerült még elolvasnom egyben, csak részleteket olvastam, plusz amit hittanon, miséken olvastak fel.
Nem tanultam hittant,. misére sem jártam sosem, felnőtt koromban kapcsolódtam Kaposváron a Róma hegyi asszonyokhoz minden pénteken délután a Havas Boldog Asszony kápolnában közös Mária éneklésre, és együttlétre, készülve éppen az aktuális ünnepre. Fantasztikus tiszta szeretet volt amit abban a kápolnában azokkal az egyszerű asszonyokkal megéltem. Sosem hittem a teremtett világban, de a Szűzanya mindig közel volt a szívemhez. No meg kimerült nálam a dolog a Jézus Krisztus szupersztár musical-ben. Ettől függetlenül szinte az összes evangelistáról szóló filmet láttam, némelyiket többször is, a Mária jelenésekről nem is szólva. Lourdban álltam a virágzó rózsás Mária szobor előtt, szóval azért vannak szakrális helyek ahol az ember nem tudja miért olyan jó:-)))