Kelnek a fekete rigó fiókái! De miért vannak szétszórva a tojáshéjak?
Sok madárfaj április elején a fészekhelyeket keresgeti még, sok fészkelő fajunk ilyenkor még megsem jött, de azok, akik nem vonulnak vagy korán értek vissza, április elejére már fiókát nevelhetnek. Az egyik legkorábban költő fajunkról, a hollóról épp tegnap írtam, mivel a felmelegedő időjárásnak hála épp tegnap jártak a levegőben a környékbeli hollópárok egyfajta holló-tangót annak örömére, hogy a hosszú kotlás után talán ezekben a napokban hagyhatták el először a fészkeiket egy rövid időre.
A korán fészkelő madárfajok közé tartoznak a fekete rigók, pontosabban a városi fekete rigók. Másként: azok a fekete rigók, akik nem vonulnak. A fekete rigók populációja ugyanis mára kettészakadt, és míg az olyan élőhelyeken élő fekete rigók, mint a mi birtokunk fekete rigói elvonulnak hagyományos telelő helyeikre, Olaszország középső területeire, illetve Szardínia és Korzika szigetére, addig a városiak rég leszoktak a vonulásról. Erről részletesen írtam tavaly ebben a cikkben.
A telelők április elejére gyakran teljes fészekaljakon kotlanak vagy esetleg már fiókákat nevelnek.
2024/2025 a birtokon speciális, rendkívüli tél volt.
Minden idők legmelegebb tavaszának jóvoltából 2024 nyarán már látszott, hogy olyan kökénytermésre számíthatunk, amire 25 év alatt egyszer sem, és már a nyáron azzal az izgalommal vártuk az őszt, hogy olyan rigógyülekezést hozhat számunkra, amilyet itt még nem láttunk.
Zárójelben jegyezzük meg, hogy nálunk a bokorsorok védelme és telepítése prioritás volt mindig, ezért a kökénybokraink száma 5000-6000 közötti. A bokorsorok hossza meghaladja a másfél kilométert, területe pedig hektárokban mérhető. Így tehát egy jó termés, nem pár kiló kökényt és nem pár tucat rigót ígért.
Reményeink nemcsak valóra váltak, hanem rekordokhoz vezettek. Mivel rekord kökénytermésünk volt (tonnákban mérhető mennyiséggel), októberben a fekete rigó elérte az ezres nagyságrendet a szerény 11 hektáros területünkön, majd ennél is érdekesebb volt, hogy hónapokon át népes szőlőrigócsapatok bandáztak nálunk.
Mindez miért is fontos a fekete rigók költésére nézve?
Mert bár az idei tél szigorúbb volt valamivel, mint az előző tél, mégis szép számmal akadtak telelők nálunk is. Ezúttal a nem városi rigók közül is többen döntöttek a maradás mellet, amelynek oka egyértelműen az volt, hogy olyan kökénydömping volt a birtokon, amire joggal alapozhattak egy telelést. Nehéz volt megbecsülni a telelő fekete rigók számát nálunk, mert nem álltak csapatokba, szétszóródtak a bokorsorokon és azok mélyén, de körülbelül 20-30 fekete rigónk a tél folyamán is volt.
Ezek között lehettek ott azok a párok, akik az idén korán jutottak el a fészkelésig, annak ellenére is, hogy a tavasz szokatlanul hűvös. Az első komoly felmelegedés már január végén megérkezett, de mindig visszahűlt az idő, egészen a legutóbbi napokig. Ezért például szegény jó nappali lepkéink is negyedszer ébredtek fel.
Ezzel együtt is 2025.04.10-én már fiókás fekete rigó fészekbe botlottam a Kispataknál egy fekete harkály vájta fában (ezt hamarosan mutatom majd), egy nappal később pedig fekete rigó tojáshéját találtam a Nagylejtő kellős közepén a fűben.
Április-májusban gyakran találhatunk random tojáshéjakat a legváratlanabb helyeken. És szinte mindig olyan helyen, melynek közelében nincs fekete rigó fészek. A megtalált tojáshéjak többsége ugyanis fekete rigó tojásának héja (halvány zöldeskék, kicsit spriccelt, foltos tojáshéjak).
De hogyan kerülnek a tojáshéjak a fészkektől távol?
Gyermekkoromban mindig elszomorodtam, ha ilyen héjba botlottam, mert azt hittem, hogy ezek kifosztott fészkek tojásai. Hogy ezeket a tojásokat szarka vagy szajkó rabolta el a rigóktól. Holott erről szó sincs. A fekete rigók maguk hordják el és dobálják el a kikelt fiókák után maradó tojáshéjakat a fészektől távol, épp annak érdekében, hogy a tojáshéjak ne árulják el a fészek helyét.
Ugyanebből az okból hordják el a fiókák székletét is, ami – megkönnyítve és higiénikussá téve a szülőmadarak dolgát – eleve egy kocsonyás burokban, „csomagolva” távozik a fiókákból. Ráadásul úgy vannak programozva a fiókák, hogy az ürítés mindig közvetlenül az etetést követi, így a szülőknek nem kell külön arra figyelni, esetleg várni, hogy mikor ürít a fióka. Amikor etet, egy füst alatt elviheti a csomagot is, amit pontosan olyan random helyen fog elpottyantani, amint annak idején a tojáshéjat dobta el reptében valahol. Tehát, amikor tojáshéjat találunk, nem kell aggódnunk. Épp ellenkezőleg: örülhetünk, hogy valahol a környéken rendben mennek egy fekete rigó család dolgai.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
De jó, hogy írtál erről! Akkor azért vannak itt is a tojáshéjak szana meg szét. 🙂
Már nálad is?
Idén még nem láttam, de az előző években pont ezen agyaltam, hogy korültek oda a tojáshéjak, a fészektől jó messze. És én már meggyanúsítottam a szomszédok macskáját is, és persze a dolmányos varjakat, amik szeretnek itt rabolgatani.
Nagyon várom a felvételt a fiókás odúról😍
Micsoda bölcs előrelátàs! Mèg mondja valaki, hogy nem èrtelmes lènyek!🐦⬛🐦⬛🐦⬛
Hogy ki van már ez találva! 🙂 Úgy örülök a rigódömpingnek.