Egy fotó a mocsári békáról és egy mondat az Édenről
Apró, de fontos érdekesség. Ráadásul olyan érdekeség, aminek bemutatására nullának hittük az esélyt, mivel arra sem gondoltunk, hogy ez a faj egyáltalán élhet nálunk. Arra meg végképp nem, hogy esetleg számottevő állományát láthatjuk a birtokon. A címből már nyilvánvaló: a mocsári békáról van szó.
A mocsári béka több szempontból is unikális faj. Annak idején, amikor március 20-án új fajként, legnagyobb döbbenetünkre és tomboló örömünkre megkerült nálunk a Kisberekben, akkor még azt írtam: Magyarország legszebb békafaja. Sőt, ha jól emlékszem, abba is belebonyolódtam, hogy a szépség ízlés dolga, de a békák esetében nem is annyira, mert a mocsári béka hímjének égszínkék színe felülmúlja az összes haza békafaj dekorativitását.
Ezt ma már nem gondolom egészen igaznak,
miután a következő hetekben arra is fényt derítettünk, hogy a másik barnabéka-faj, a ritka gyepi béka nem egyszerűen előfordul nálunk, hanem „szabad szemmel is jól látható” állományt találtunk az új vizeinkben, főként a Nagypatak duzzasztott szakaszaiban, s eddig (2025.04.07.) összesen 55 (!) példányt regisztráltunk. Szóval, azóta felfedeztük a gyepi béka páratlan szépségét is, s a magam részéről ma már a szépség dolgában a gyepi békát találom felülmúlhatatlannak.
De vissza a mocsári békához!
Ma már – a saját megfigyeléseink alapján is – tudjuk, hogy az egyöntetű kék színt csak akkor veszik fel a hímek, ha sűrűn, nagy tömegben vannak együtt. Erre a birtokon még nem láttunk példát, de reméljük: a vizes élőhelyek létrehozásával pár év alatt akkora állomány alakulhat ki, hogy erre a jelenségre itt is lesz példa. Ám ahol és amikor mégis felveszik a kék színt, az egyedülálló jelenség a hazai kétéltűfaunában. A gyepi béka hímjei is színeződnek, s bennük is felbukkan a kék szín, de nem oly látványosan, mint a mocsári békáknál.
A másik érdekes különbség más békafajokhoz mérten, hogy a mocsári békánál a nemek között nincs számottevő méretbeli különbség. A rokon gyepi bákánál is a hím jelentősen kisebb a nősténynél, és még radikálisabb lehet a méretkülönbség más fajoknál, például a barna varangynál. A mocsári béka esetében viszont a hím és a nőstény közel azonos méretű.
És miután sikerült elkészíteni a Nagyfűz-vízben az első „szabadtéri” fotót egy hím mocsári békáról, sőt, ara is volt példa, hogy a kutatóvarsákban lepetéztek a mocsári békák, a kutatások során később is, kézbe akadt egy mocsári pár is. Ebben az esetben sikerült gyorsan olyan képet lőni, ahol az élőhely is látszik, és az is, hogy a mocsári békánál nincs a nemek között számottevő méretbeli különbség.
De bármennyire érdekes is ez, s bármennyire szépek ezek a békák
még így is, hogy a mi hímjeink nem lettek egészen kékek, a legérdekesebb (legvalószínűtlenebb) számunkra még mindig az, hogy egyfajta Béka-paradicsomba csöppentünk, ahol ritka békafajokat tanulmányozhatunk minden áldott nap, méghozzá itthon, a saját udvarunkban, a saját vizeinkben. Sok szépet hittünk és képzeltünk már a birtokról, meg arról, hogy a munkáink hová vezetnek, de ezt sosem gondoltuk volna.
Ha másért nem is, ezért lesz nagyon nehéz (vagy lehetetlen) csökkenteni a kutatások, a természetvédelmi beavatkozások, fejlesztések intenzitását, hisz látjuk, tudjuk, tapasztaljuk, hogy minden moccanásunk újabb és újabb esélyt ad arra, hogy Csodaország – magyarán a Bioszféra – újabb és újabb titkos tartományaiba nyerjünk bebocsátást. Erről pedig fájdalmasan nehéz lemondani. Ez green-drog, ez szenvedély, ez – amikor újra meg újra átéljük, amikor újabb és újabb meglepetések érnek minket – az Éden felvillanása itt, egy rég elkárhozott és üdvét vesztett és fajait folyamatosan elveszejtő világban.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
De klassz képek.Hogyan lehet megszámolni hány béka van , vagy abból a fajból hányadik? Béka népszámlálás:-))
Itt azokról van szó, akik a varsákba „tévednek”. Ezek az egyedek természetesen gyors határozás és esetleg egy fotó után mennek az útjukra. A varsákat eredetileg – ahogy azt szintén egy ma reggeli posztban részletesen megírtam – a halak vizsgálatára vetettük be, illetve annak tisztázására, hogy mennyi gőte van nálunk és milyen fajok, de ebben az etapban sok békát is hoztak, így most egészen pontos kép kezd kirajzolódni. Arról írok majd később külön, hogy a gyepi békát talán észre sem vesszük, ha nincs a varsa. A gyepi nagyon rejtőzködő a vízben! 🙂
Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy honnan tudod nem ugyanazt a békàt szàmoltad e meg ùjra.
Benne van a pakliban, de a víztömeghez mérten nagyon kicsi, szinte elenyésző területet ellenőrzünk, így az ismétlés esélye is kicsi. Inkább az a helyzet, hogy ahol mondjuk előkerül 55 gyepi béka, ott meg kell fordulnia 100, 200 vagy 500 gyepi békának is. Ennek a becslése azonban tényleg botorság lenne. Nem is ismerek becsléseket vagy pontos állományadatokat. Minden eddig elém kerülő hazai adat az észlelések számát és esetenként az egyedszámot adta meg, de állománybecsléssel sehol sem találkoztam. A madaraknál bevett dolog, hogy igyekszünk meghatározni egy faj állománynagyságát akár egy országra nézve, vagy akár világszinten is. A kétéltűeknél ez szinte lehetetlen, ha jól látom.
OK- értem.