Klímaváltozás | Mi lesz több: zivatar vagy jégeső?
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak, de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik, hangsúlyozva a magyar vonatkozásokat.
Európa időjárása a század végére látványosan átalakulhat:
a zivatarok száma nőni fog, miközben a jégesők gyakorisága összességében csökken – derül ki a Nature Communications folyóiratban megjelent friss tanulmányból. A jelenség első hallásra ellentmondásos: hogy lehetséges, hogy a több zivatar kevesebb jégesőt hoz? A válasz a légkör melegedésében és a felhők belső folyamataiban keresendő.
A jégeső kialakulásához erős feláramlásra van szükség, ami a zivatarfelhőben lévő vízcseppeket a jóval fagypont alatti hőmérsékletű jégképződési rétegbe emeli. Itt a túlhűlt cseppek jégmagokra fagynak, majd a fel- és leáramlások során egyre nagyobbak lesznek. Amikor a jégszemek már túl nehezek ahhoz, hogy a feláramlás tovább fenntartsa őket, kihullanak a felhőből. Attól függően, hogy milyen magasról és mekkora méretben esnek, jégként vagy esőként érik el a felszínt.
A hazai jégkármentesítési gyakorlat is ezen az elven alapul: ezüst-jodid részecskéket juttatnak a radar alapján beazonosított heves zivatarfelhőbe, hogy a nagyobb jégdarabok helyett sok apróbb jégszem képződjön, amelyek a földre érve már elolvadnak, így nem okoznak károkat. Ezzel nem befolyásolják a felhőkből hulló csapadék mennyiségét.
A melegedő klíma új egyensúlya: több zivatar, kevesebb jégeső, de olykor nagyobb jégdarabokkal
A most megjelent szakcikk szerint a jövő Európájában a légkör melegedésével a jégképződési szint magasabbra kerül, vagyis a jégdaraboknak hosszabb útjuk lesz a felszínig, több idejük az elolvadásra — így a jégesők száma nagy valószínűséggel csökkenni fog. Ugyanakkor a zivatarok kialakulásához szükséges jégdara (a szakirodalomban graupel) mennyisége a jövőben egyértelműen tovább emelkedik, azaz nő a zivatarok gyakorisága.
Emellett kiderült az is, hogy a jégesős zivatarok éven belüli júniusi maximuma jelentősen csökken Európa szárazföldi része felett, és egy kettős, májusi és szeptemberi maximum veszi át a helyét.
A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra is, hogy jóval ritkábban, de előfordulhatnak nagyon nagy jégdarabok is, amelyek súlyos károkat okozhatnak. Új jelenségként megjelenhetnek a ma még a trópusokon jellemző, kifejezetten a meleg éghajlati viszonyok között kialakuló speciális, ún. meleg típusú konvektív zivatarok, amelyek részben Magyarországon is, de főként a Földközi- és Adriai-tenger térségében válnak majd gyakoribbá, és akár hatalmas jégszemeket is eredményezhetnek a felszínt elérve.
A magyar égbolt sem lesz a régi
A hazánkra vonatkozó adatok elemzése alapján Szabó Péter és Pongrácz Rita hasonló trendet látnak: a május és szeptember közötti zivatarok száma növekedni fog Magyarországon, vagyis elegendő nedvesség esetén több lesz a heves esőzés, károkozó szél és villámtevékenység. Figyelembe véve az európai kutatási eredményeket is: összességében véve hazánkban a jövőben több zivatarra, de kevesebb jégesőre számíthatunk – viszont ritkán, amikor a jégeső mégis lesújt, a jég mérete és a károk nagysága is meghaladhatja a mostani szélsőséges eseteket.
Új típusú modellekkel élesebben látjuk a jövőt
A Nature Communicationsben megjelent kutatás különlegessége, hogy nagy felbontású, ún. konvekciót megengedő klímamodellekkel dolgozott, amelyek nem tapasztalati, statisztikai átlagokból, hanem a fizikai törvényekből kiindulva írják le a feláramlásokat és a jégképződési folyamatokat. Ezek a modellek sokkal pontosabban tudják megmutatni, hol, mikor és milyen erősségű zivatarok várhatók, mint a korábbi, kevésbé finom felbontású éghajlati szimulációk.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az ilyen, konvektív folyamatokat vizsgáló kutatás viszonylag új, így a kapott eredményekben is nagyobb a bizonytalanság. Emiatt (is) további modellekre, regionális kutatásokra van szükség a változások még pontosabb meghatározásához.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Másfélfok, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több időjárás
Ez nagyon érdekes, nem is tudtam, hogy az ezüst-jodid erre is alkalmas. Anno, amikor még nem voltak antibiotikus szemcseppek, az újszülöttek szemébe ezüst nitrát tartalmú oldatot cseppentettek (ez volt az a bizonyos Credé szemcsepp)a szülőcsatornán való áthaladáskor esetlegesen beszerzett fertőzések ellen. Ma már úgy tudom más antib. tartalmú cseppeket használnak. Az egyik ismerősöm bioboltban kapható ezüst colloidot szedett prevenciós céllal, hogy ne legyen beteg.