Először lesz kiállítás Magyarországon William Blake alkotásaiból!
Először nyílik kiállítás Magyarországon William Blake költő és festőművész alkotásaiból. A Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című tárlatot péntektől láthatja a közönség a Szépművészeti Múzeumban.
William Blake kultusza
a magyar művészetet több korszakban is érintette, ami azt jelenti, hogy maga a művész és a korszak egyaránt időtlen – emelte ki Petrányi Zsolt, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese a tárlat szerdai sajtóbemutatóján.
A hiánypótló kiállításon ezt a párhuzamot Regős Csilla, a tárlat egyik kurátora azzal igyekezett bemutatni, hogy Kondor Béla és Borsos Lőrinc alkotásaival indítva megadja a tárlat alaphangját, és kiemeli, hogy ez a kiállítás nem egy izolált korszak izolált művészvilágáról szól, hanem számtalan szállal képes kommunikálni a jelennel is.
Ted McDonald-Toone,
a Tate nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője felidézte, hogy Blake munkássága rengeteg írót, költőt és festőt inspirált, sőt, öröksége feltűnik a modern popkultúrában is. „Művész volt, költő és próféta, Blake-et nem lehet igazán bekategorizálni.” Blake élénk, szimbólumokkal teli világa olyan univerzumot hozott létre, amelyben a látható és a láthatatlan, a szent és a profán együtt létezik.
„A kiállítás arra hívja a budapesti közönséget, hogy lépjen be ebbe a világba és fedezze fel azt a zűrzavaros időszakot, amelyben Blake élt, és amely művészek generációit inspirálta arra, hogy a rettegés és a szépség szélsőségeit felfedezzék azokban a művekben, amelyek egyaránt visszanyúltak a történelmi szövegekhez és saját képzeletükhöz.”
A kiállítás a londoni Tate gyűjteményéből válogatva a brit képzőművészet és irodalom kiemelkedő alakjának legjelentősebb műveit tárja a látogatók elé és bemutatja az angol képzőművészet egy különösen mozgalmas időszakát is.
William Blake (1757-1827), az életében mellőzött művész
látomásos alkotásaival, grafikáival, akvarelljeivel és költeményeivel, próféciáival generációkat inspirált. A több mint száz művet felvonultató kiállításon Blake alkotásait az őt leginkább inspiráló művészek és kortársai, többek között Henry Fuseli (Heinrich Füssli), Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J. M. W. Turner alkotásaival együtt láthatja a közönség.
William Blake, a brit romantika egyik legismertebb művésze Londonban élt és rézmetszőként dolgozott, gyakran késő éjszakába nyúlóan. Új nyomatkészítési és festési technikákat talált ki képzeletvilágának tökéletes kifejezésére. Prófétának tekintette magát, aki művészetével és költészetével hidat épít a spirituális és a kézzelfogható világ között.
Blake művei sok esetben merítettek radikális politikai nézeteiből, mély vallásos hitéből és személyes küzdelmeiből egyaránt. Egyedülálló látásmódja számos kortársát megdöbbentette és elképesztette, voltak, akik egyenesen őrültnek tartották.
A londoni Tate-tel együttműködésben
megvalósuló nagyszabású kiállítás tematikus szekciói egy-egy kulcsfontosságú műve köré épülnek, amelyekben a művész sokoldalú képzeletének különböző dimenziói rajzolódnak ki.
Az első, Költő festő című szekcióban Blake illusztrált verseit idézik meg a kurátorok, amelyek közül a legkorábbiakat gyermekkorában írta, és amelyekhez édesanyja bátorítására rajzokat is készített. Nem részesült formális oktatásban, otthon tanították, majd fiatalon a Westminster-apátságban másolta a gótikus síremlékeket, inaséveiben pedig mestere lett a rézmetszésnek. Nyomdatechnikai kísérleteit élete végéig finomította, gyakran tért vissza korai verseihez és készített újabb levonatokat már meglévő nyomólapokról, és szövegekkel látta el korábbi metszeteit.
Az 1700-as évek végét jellemző változások és zűrzavar hatására sok művész igyekezett válaszokat adni az akkori világ szélsőségeire.
A rettegés és veszély című kiállításrészben látható Blake-műveken ez vonagló és kicsavarodó testekben, a szenvedés és gyötrelem megjelenítésében jut kifejezésre. Kortársai körében is elterjedtek a rabság, az őrület, a rettenet, a veszély és a betegség sötétebb témái, valamint a természet drámai ábrázolása.
A Fantasztikus teremtmények című szekciót a Blake és kortársai által megalkotott természetfeletti lényeg uralják, A múlt romantizálása című részben a brit múlt emblematikus képei és történetei elevenednek meg, A gótika című tér pedig a művészettörténeti korszak és Blake munkásságának kapcsolatát mutatja be.
A Newton teste című kiállításrész középpontjában
Blake egyik legemblematikusabb alkotása, a ritkán kölcsönzött Newton című kép áll, A sátán és az alvilág címet viselő kiállításrész alkotásain pedig a közelgő apokalipszis megjelenítését láthatja a közönség.
A tárlaton Blake magyar művészekre kifejtett hatásával is megismerkedhetnek a látogatók: az irodalmi vonatkozásokat Szerb Antal és Szabó Lőrinc, a képzőművészeti párhuzamokat Borsos Lőrinc és Kondor Béla művein keresztül mutatják be a kurátorok. A kiállítás a Szépművészeti Múzeum és a londoni Tate negyedik együttműködése a Turner és Itália (2009) a Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete (2018) valamint a Vágyott szépség – Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből (2021) című tárlatok után.
A 2026. január 11-ig látható kiállítás kurátora Regős Csilla mellett Alice Insley.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: MTI és Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több művészet és program
Nagyszerű képek egy olyan művésztől, akit életében mellőztek. A sok meg nem értett egyike.
Miért ilyen a világ? Tudom, sok összetevője van…