Péntektől látható Victor Vasarely életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban

vasarely_szépművészeti

Péntektől látható Victor Vasarely életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban



Csütörtökön nyílik és péntektől látogatható a 120 éve született Victor Vasarely életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Több mint 140 műalkotást, valamint dokumentumokat és eddig nem ismert fotókat, filmeket is láthatunk.

Nem csupán a jól ismert Vasarely mutatkozik be,

hanem újra felfedezhetjük azt a rendkívül összetett, gondolkodó, kísérletező művészt, aki egész életében a látás törvényeit kutatta” – mondta Zombori Mónika, a tárlat egyik kurátora.

A kiállítás bemutatja, hogy Vasarely művészete nem egyszerűen stílustörténeti kérdés, hanem a 20. századon átívelő, azzal párhuzamosan kibontakozó radikális szemléletváltás eredménye. „Ebben az értelemben Vasarely nemcsak művész, hanem egy vizuális gondolkodásmód megalkotója, ami a művészeten túl a dizájnra, az építészetre és a mindennapi képi kultúránkra is hatással volt, és hatása a mai napig is érzékelhető. A kiállításon a látogatók végigkövethetik, hogy a Pécsen született, de Budapesten művésszé váló Vásárhelyi Győző hogyan vált a francia főváros művészeti elitjéhez tartozó Victor Vasarelyvé, és ezzel egyúttal a 20. század nemzetközileg is meghatározó alkotójává.”

Pócs Veronika, a másik kurátor beszélt arról is, hogy bár Vasarely élete nagy részét Franciaországban töltötte, identitásában, képi érzékenységének mélyrétegeiben és művészi gondolkodásában mindvégig megőrizte magyarságát. Ezt nemcsak művei címadásaiban, hanem azokban a kompozíciós ritmusokban és geometrikus szerkezetekben is nyomon követhető, amelyekben a magyar folklór ornamentális elemei is visszaköszönnek.


Victor Vasarely: Vessant, 1952 és Amir, 1953, Szépművészeti

A művész munkássága

meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció, az op-art kibontakozásában, és máig alakítja a vizuális kultúráról való gondolkodást.

Magyarországon legutóbb 1969-ben, a Műcsarnokban rendeztek hasonló léptékű kiállítást Vasarely alkotásaiból. A mostani tárlat elsősorban a művész által alapított budapesti kollekcióra épít, amely a legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-közgyűjtemény a világon. De kiemelkedő, eddig Magyarországon még nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből, a pécsi Vasarely Múzeumból és magángyűjteményekből.

A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig. Láthatjuk, miként törekedett arra, hogy a művészet kilépjen a hagyományos műtermi keretek közül és a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítójává váljon. A műveket tematikus-kronologikus egységekben, öt szekcióban, a Korai művek, az Út az absztrakció felé, A kinetizmus születése, az Op-art és a Művészet mindenkinek elnevezésű kiállításrészekben mutatják be.


Victor Vasarely: Gizeh, 1955-1962 és Tlinko-F 1956-1962, Szépművészeti

Vasarely művészetének középpontjában

a mozgás kérdése áll a látás működésén keresztül. A kinetikus művészet a mozgás különböző formáit vizsgálja. Az op-art, amelynek Vasarely az egyik legmeghatározóbb alakja, optikai jelenségek segítségével hoz létre vibráló, elmozdulni látszó képi struktúrákat. Ezen törekvésekhez kapcsolódik Vasarely „művészet mindenkinek” programja is, amely a művészet demokratizálását tűzte ki célul. Olyan képi nyelv létrehozását, amely sokszorosítható, széles körben hozzáférhető és a mindennapi környezet alakításában is szerepet kap.

A kiállítás szervesen illeszkedik abba a nemzetközi újraértékelési folyamatba, amely a frankfurti Städel Museum 2018-as, majd a párizsi Pompidou Központban 2019-ben megrendezett nagyszabású tárlataival vette kezdetét, és amely Vasarely életművét új összefüggésekben, friss értelmezési horizontokon helyezi el.


MTI/Bruzák Noémi

Az életmű-kiállításhoz kapcsolódik

a Magyar Nemzeti Galériában látható Kinetikus víziók – Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban című kamaratárlata. Ez a Szépművészeti Múzeum kiállításán kevésbé hangsúlyos, mégis meghatározó nézőpontokra koncentrál, különös tekintettel a Vonal-korszak műveire. Emellett a városligeti Neo Kortárs Művészeti Térben szeptember közepéig látható a Vasarely Don’t Go Home című tárlat. Ez a hatvanas–hetvenes évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja, hogyan hatott Vasarely a magyar művészetre. A három kiállítás közös, kedvezményes árú belépővel is látogatható. Bővebb információk ITT találhatók.

Szintén Victor Vasarely életműve előtt tiszteleg a tizedik jubileumi Zsolnay Fényfesztivál, amelynek keretében több mint harminc alkotással borítják fényárba július 2. és 5. között a baranyai megyeszékhelyet.


MTI/Bruzák Noémi

Cenweb webshop bögre felirat

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több festészet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük