Miért vágják még mindig a fákat, ha moratórium van?
A Facebookon sokan aggódnak amiatt, hogy folytatódnak a fakivágások a moratórium ellenére. Mert attól még, hogy a védett erdők bizonyos őshonos részein moratóriumot hirdettek, még lehet fát kivágni. Ott is és máshol is, és mint a tapasztalat mutatja, akár vegetációs, költési időszakban is. Ebben a cikkben már foglalkoztunk a moratóriummal, de akartam írni egy átfogóbb verziót is.
Így szól a moratórium
“A Kormány egyetért az átmeneti időre, 2026. szeptember 30-ig tartó, a természetvédelmi elsődleges rendeltetésű, illetve a Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdők közül az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott természetességi kategóriájú állami tulajdonban álló erdők területére vonatkozó, erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésre vonatkozó moratórium elrendelésével.”
- A “moratórium” tehát átmeneti, szeptember 30-ig szól, amikor nagyban kezdődnek a fakitermelési munkák.
- Védelem alatt álló területeket érint, ezen belül is egy szűkebb csoportot: azokat a védett és Natura 2000-es területeket, melyeknek rendeltetése elsődlegesen természetvédelmi és nem gazdasági. Ez különösen a Natura 2000-es területek esetén érdekes, amelyeknek elsődleges rendeltetése nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági is lehet.
- Gazdasági rendeltetés esetén lehet fát kivágni, aratni, stb., csak bizonyos irányelveket be kell(ene) tartani.
Összehasonlításképp: Magyarországon 1 803 922 hektárnyi erdőterület van, ennek 20 százaléka (354 844,4 ha) védett. Ebből állami tulajdonban 1036 ha áll.
Natura 2000 erdőkből összesen 763 000 hektár van, ebből az állami tulajdonú 556 000 hektár. Ennek több mint 50 százaléka nem fed védett területet, de van átfedés a Natura 2000 és a védett területek között. Ezen Natura 2000 területeknek egy részén elsődleges cél a természetvédelem, máshol pedig nem.
- Megvannak tehát a természetvédelmi célú erdeink, de ezeken belül sem minden erdőrészletre vonatkozik a moratórium. Az említett erdőtörvény 6 különböző típusú erdőt különböztet meg az őshonos fafajok aránya és az emberi beavatkozás mértéke szerint. Ezekből csak háromra vonatkozik a moratórium. Azokra, amelyek létrejöttébben a legkisebb volt az emberi beavatkozás és amelyekben a legnagyobb az őshonos fafajok aránya.
- A moratórium tehát továbbra sem vonatkozik például az olyan erdőkre, mint a Gemencen található nemesnyár-erdő, amelyben a hatalmas törzsű nem őshonos fák kivágása az elmúlt időszakban botrányt keltett.
De lássuk részletesebben, milyen esetekben engedhető meg a fakivágás a moratórium alá tartozó erdőkben.
- Ki lehet vágni fát, ha annak célja erdőnevelés,
- vagy ha a hatóság rendeli el a fakitermelést. (A probléma eddig is pontosan az volt, hogy vitatható az erdőnevelési gyakorlat, valamint, hogy a hatóság felülírhatta a törvényt. Ez továbbra is így van.)
- Szintén lehet fát kivágni, ha valaki építeni akar valamit és a hatóság ezt jóváhagyja (természetesen erre vonatkoznak korlátozások – ez az erdőigénybevétel).
- Szintén nem vonatkozik moratórium az idegenhonos és inváziós, valamint erdészeti tájidegen fafajok kitermelésére
- Nem vonatkozik az örökerdőre, mert ezek kezelése speciális,
- és nem vonatkozik az idén már megkezdett és be nem fejezett fakitermelésekre.
- Szintén nem vonatkozik a folyamatban lévő pályázati projektek keretében végzett határidős munkák elvégzésére,
- valamint a honvédelmi és katasztrófavédelmi célú sürgős intézkedésekre.
Szerintem ez az összesen kilenc kivétel minden olyan esetet lefed, amelyben a fakitermelés igénye felmerülhet, tehát nagy kérdés, hogy mi az, amit a moratórium a gyakorlatban tilt. Mindenesetre sokat változott a koncepció az első bejelentés óta.
A hírhedt 2025-ös törvénymódosítás
Ez az egész védett területen történő fakivágás, ezen belül is a tarvágás tavaly lett téma, amikor a kormány “az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra” tekintettel módosította a 2009-es erdőtörvényt, és az őshonos fafajokból álló védett erdőkben is engedélyezte, mi több, bátorította a tarvágást. A tarvágást a szöveg szerint erdőfelújítási, ezen belül is sarjeredetű felújítás céljával engedélyezték. A sarjeredetű felújítás az, amikor levágják a fákat, és várják, hogy az otthagyott törzs újra kihajtson. Van egy olyan szövegrész is, hogy “mageredetű természetes felújulásra nem képes erdőben”. De hogy ki és hogyan állapítja meg, hogy az erdő képes-e a magról felújulni, és ha nem, akkor viszont sarjról képes-e, valamint, hogy az erdőt fel kell-e újítani vagy jobb inkább meghagyni, az tág teret engedhet a rossz döntéseknek.
Felmerülhet a kérdés, hogy ennek a látszólag természetvédelmi törvénynek mi köze volt a fegyveres konfliktushoz, és ha már van köze, akkor vajon tényleg a klímaváltozás hatásainak leküzdése vagy egyéb okok miatt született.
A WWF részletesen kritizálta mind a törvény születésének körülményeit, mind annak tartalmát. Megjegyezte például, hogy a tarvágás és a sarjeredetű felújítás nem kapcsolódik egymáshoz.
“Nem világos, hogy a tarvágás és a sarjaztatás közötti oksági viszony hogyan teremtődik meg” – írják. “A sarjeredetű erdőfelújításhoz nem szükséges tarvágást végezni. Az őshonos fafajokból álló erdeink sarjaztatásos felújítását – néhány kivételtől eltekintve – elsősorban erdészeti szakmai okokból hosszú évtizedek óta jelentősen korlátozzák a korábbi erdészeti törvények is. Elképzelhető, hogy a sarjaztatásnak, mint erdőfelújítási módnak a jelenleginél szélesebb körű visszavezetése indokolt lehet bizonyos körülmények között, ugyanakkor a jelenlegi, társadalmi és szakmai vitát teljesen nélkülöző és széleskörű, tarvágással összekapcsolt bevezetése teljesen elfogadhatatlan.”
Mi lehetett az értelme ennek a módosításnak? A WWF konklúziója szerint „vélelmezhető, hogy a törvény az erőforráshiányos, környezeti problémákkal küzdő erdészeti ágazat nehézségeit kívánja költséghatékony módon orvosolni.” Mindezzel pedig egyelőre az új környezetvédelmi minisztérium sem kezd semmit. Talán a határidő nélkül beígért felülvizsgálat erre is kitér. Ha érdemi intézkedést szeretnének hozni, akár hatályon kívül is helyezhetnék az alkotmányossági aggályokat is felvető törvénymódosítást.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő
Köszi az összefoglalót! Nekem nem lett volna türelmem ezt a bikkfanyelven bonyolított (túlbonyolított) törvénykezési dzsungelt bejárni.
Engem a kíváncsiság hajtott. 🙂 Meg az, hogy ha ezek után történik valami, már lesz rutinom a kibogarászásban.
Felkészül a biomassza-probléma… 🙂
Fel bizony! 🙂
👍🙂