Tudtad, hogy a Fekete-tengeren is vannak cunamik?
A cunamik hatalmas pusztításra képesek: az épp húsz évvel ezelőtti dél-kelet-ázsiai szökőár több mint 230 ezer ember életét követelte Indonéziában, Thaiföldön és a térség számos további országában. Kialakulásuk legtöbbször földrengésekhez vagy földcsuszamlásokhoz köthető.
Bár a Fekete-tenger esetében a dél-kelet-ázsiaihoz hasonló nagyságú cunamik nem, csak kisebbek fordulhattak elő, egy, a Bukaresti Egyetem által kezdeményezett kutatás mégis célul tűzte ki a veszély nagyságának felmérését, hiszen Románia fekete-tengeri partvidékére egyre többen költöznek és az utóbbi években jelentősen nőtt a beépítettség.
A kutatásban a Szegedi Egyetem is részt vesz az üledékek vizsgálatával. Mint Sipos György, az egyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója kifejtette, a cunamiüledékeket a mai tengerszint felett nyolc méterrel, a parttól több száz méterre lévő természetes mélyedésekből gyűjtötték a román szakemberek a népszerű üdülőhely, Mangalia térségében.
A szegedi mérések alapján
az itt megtalált üledékek kora jól illeszkedik az 1794-es és 1901-es földrengések időpontjához. Az utóbbi által előidézett cunamiról vannak feljegyzések is, de az 1794-es szökőárról nincs információ, így annak rekonstruálása az új eredmények alapján lesz lehetséges.
Az SZTE geokronológiai laboratóriuma két fő módszert használ: a szerves anyagokra fókuszáló radiokarbon vizsgálatok mellett a lumineszcens módszer is része az eszköztárnak, ami pedig szervetlen üledékek esetében is lehetővé teszi azok képződési korának meghatározását. Ezzel az eljárással azt lehet vizsgálni, hogy az üledékszemcsék eltemetődésük óta mekkora radioaktív dózist nyeltek el környezetükből.
A szegedi kutatók a speciális laborfelszereltségnek köszönhetően számos nemzetközi együttműködésben vettek már részt. Ilyen projektek keretében vizsgálták többek között Közép-Amerikában, Guatemalában a maja alföldön az egykori maják mezőgazdasági tevékenységét. Az Egyesült Arab Emírségekben francia és német kutatókkal tanulmányozták oázisok üldeékeit, hogy megállapítsák, mely időszakokban volt csapadékosabb az éghajlat a Rub-al-Khali területén, a világ legnagyobb összefüggő homoksivatagában.
A fekete-tengeri cunami üledékek vizsgálatának folytatásaként a kutatásokat kiterjesztik a Földközi-tenger keleti medencéjére, ahol a mintagyűjtés a tavasszal indul az Égei-tenger térségében.
Forrás: MTI | A borítókép illusztráció: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Románia
