Ismerjétek meg visszatérő szarvasunkat, Kétszem-bikát!
Viszonylag későn, 2025. szeptember 22-én este 22:00 óra körül sikerült felvenni vadkamerával az első korosabb gímbikát az Északi-égeres szélében. Augusztus első hetétől szinte folyamatosan kamerázunk, időnként fel is bukkantak idősebb, termetesebb bikák a felvételeken, de mindig távol és annyira rossz minőségben, hogy semmi bizonyosat sem mondhattunk róluk. Általában inkább teheneket és borjakat sikerült felvenni. Lesen is csak fiatal nyársas bikákra „futotta”.
Ilyen előzmények után nem igazán számítottunk arra, hogy a 22-én felvett gímbikát viszontlátjuk még valaha. Ennek ellenére még azon az éjjelen visszatért, sőt: másnap éjszaka is, több alkalommal is. Szemlátomást nagy élvezetét leli az almában. Most tehát van arra némi remény, hogy egy olyan bikára bukkantunk, akit a jövőben is láthatunk még. Egyrészt ezért is szeretnénk kicsit közelebbről bemutatni nektek. Másrészt azért is mert több szempontból is igen jellegzetes, helyesebben: jellemző bika, így érdemes foglalkozni vele.
Először talán arról, miért adtuk neki a Kétszem-bika nevet.
Egy bikát leggyakrabban nem az alkata vagy színe, vagy más egyéb jellegzetessége alapján ismerhetünk fel. (Bár mindig akadnak bikák, akiket akár az agancs nélkül is felismerhetünk; ilyen volt például egy kapitális bika, a „pörbölyi kosorrú bika”, akit ráadásul négy éven át, 2014. és 2017.között filmeztek is.) Természetesen az agancs formációja az, ami a legtöbb esetben lehetővé teszi az egyedi azonosítást. Így van ez Kétszem-bika esetén is. Elöljáróban – anélkül, hogy most belemennénk egy klasszikus szarvasagancs részeinek ismertetésébe – annyit érdemes tudni, hogy Kétszem-bika agancsa olyan, ami akár tankönyvi ábra is lehetne egy a gímszarvasról szóló lexikonban.
Annyira klasszikus, annyira – ha tetszik – átlagos. Így kell kinéznie egy „szabványos” gím agancsnak. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy pontosan milyen agancsformációt fejlesztett az evolúció a gímszarvas számára, akkor Kétszem-bika a válasz. Ez az agancs az evolúciós prototípus. De ezen a bikán a bal száron találunk egy apró „rendellenességet” is. Az első ág, az úgynevezett szemág, amely az esetek döntő százalékában csupán egyetlen hosszú, elágazás nélküli ág. Kétszem-bikánál azonban, ha úgy fordul, kissé oldalra, jól létszik számos felvételen, hogy a jobboldali szemágon van egy apró „mellékág” is. Egy kis extra. Mintha két szemága volna. Innen – némi egyszerűsítéssel – a név: Kétszem(ág)-bika.
Egy átlagos, „szabványos” gím agancs alapvetően egyszerű szerkezet. A teljes agancsszáron mindössze négy jelentősebb formációt találunk (most az olyan fontos apróságokkal, mint a gyöngyözés például, nem foglalkozunk, csak a nagy képletekkel).
Három ágat és a szár végén a koronát.
A három ágat lentről felfelé ekképp nevezzük:
- szemág
- jégág
- középág
- (ritkán vendégág és farksaság is van).
Majd következik a korona, amely állhat két ágból, három ágból vagy négy ágból. Esetenként jóval több ágból is.
A fenti képlet a gímszarvasagancs alapképlete.
Természetesen számos eltérés lehetséges,
de az alapvető genetikai kód, ami az agancs struktúráját meghatározza, az a fenti. Legalábbis egy kifejlett bikánál már. Mert a fiataloknál nyilván kisebb még az agancs és ágak is hiányoznak, amint például az egyéves bika agancsának nincs koronája se. Viszont mire a bika eléri a teljes felnőttkort, addigra meg kell lennie a három ágnak, fölötte pedig a 2-4 ágból álló koronának. A kimagasló, esetleg kapitális bikákon jóval több ág is lehet, és a koronák is sokféleképp alakulhatnak.
A mi bikánk a korona négy ágával jónak számít. Vastag a szár is, hosszúak és épek, hegyesek az ágak (a tompa ágak sem jók). Tényleg tökéletes ábra lehetne egy tankönyvben. Leszámítva azt a kis pluszt a jobb szemágon.
Fontos tudni azt is
– főként mert a jövőben remélhetően sok szarvasbikát ismerünk meg személyesen -, hogy a bikák agancsának típusát, méretét egy „egyszerű” számozással adják meg első körben. Vagyis az ágak száma szerint sorolják be. Persze egy bonyolultabb agancsú bikánál az is kérdés lehet, hogy mi számít ágnak. Esetünkben például kérdés lehet, hogy a jobb szemág kis ága is külön ág? Erre az a standard, hogy a 3 centiméternél nagyobb bármiféle kinövést ágnak vesszük. Amennyire megítélhető a mi bikánk kis ága eléri a három centimétert, tehát ág.
A bikák agancs szerinti státuszát tehát az ágak száma alapján adjuk meg, de ez sem egyszerű, mert bár elvileg, az ideális bika, olyasmi, mint a miénk, vagyis az agancs szimmetrikus, s mindkét oldalon ugyanannyi ág van, ám a valóságban rengeteg az aszimmetrikus agancs. Ha szimmetrikus az agancs, akkor egyszerű a dolog. Az olyan szarvast, amelynek például egy-egy száron hét ág van, mivel a két száron együtt 14 található, „páros tizennégyesnek” mondjuk. De mi az, hogy páros?
Erre van egy jó összefoglaló (Vadász-szó-tár). Ezek szerint:
„A szarvasbikát az agancsán látható ágak számának megfelelően nevezzük – hatos, nyolcas, tízes, tizenkettes stb. bikának. Az ágszámot úgy állapítjuk meg, hogy az agancs több ágat felrakott egyik szárán látható ágak számát megszorozzuk kettővel. Például, ha az egyik agancsszáron hat, a másikon hét ág van, úgy ez a bika páratlan tizennégyes, mert a két agancsszáron nem egyenként hét-hét ág fejlődött, hanem csak az egyiken van hét ág, míg a másikon ennél kevesebb. Ha mindkét száron hét-hét ág van, úgy az agancs páros tizennégyes. Ugyancsak páratlan tizennégyesek azok a bikák, illetve agancsok is, amelyeknek egyik agancsszárán egy, kettő, három, négy, öt vagy hat ág van, míg a másik agancsszáron hét. Nézzünk meg egy másik példát: páratlan tizenhatosok azok a bikák, amelyeknek egyik agancsszárán egy, kettő, három, négy, öt, hat, vagy hét ág van, míg a másik agancsszáron nyolc ág.”
Ezek szerint Kétszem-bika egy „páratlan tizenhatos”.
Ami még szép ebben a bikában, hogy széles terpesztésű az agancs. Vannak szűkállású agancsok is, a rezervátumban is láttunk ilyen bikákat (az idén is), de az én szemem is a széles terpesztésű agancsot látja igazán szépnek. Valószínűleg a vadászkultúra is, mivel az elbírálásnál a terpesztésre, a két szár távolságára is adnak pontokat. Kétszem-bika szép, „ölelő”, nagy terpesztésű agancsot visel. Reméljük, hogy nálunk marad még jó ideig, kipihenni az elmúlt hetek fáradalmait. Jó volna egy bikát kicsit jobban megismerni végre.
Frissítés | 2025.09.25. | Ma hajnalban is megérkezett, összesen körülbelül 20 felvételt készített róla a vadkamera.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Augusztus 22? Szeptemberre emlékszem a korábbi cikkekből. Szép az agancs- micsoda variabilitás a plusz kis ág.
Jogos, köszönöm, hogy szóltál, javítottam 🙂
Sejtettem, hogy az elnevezésnek az agancshoz lesz köze, hiszen két szeme többnyire minden szarvasbikának van. 🙂
Két évvel ezelőtt meséltél az agancsok bírálatáról is:
https://centauriweb.hu/a-gimszarvas-agancs-reszei-es-biralata/
Ma is megjött! Ma még szebb felvételek készültek róla 🙂