Védelemre váró természeti területek Székesfehérváron: Gödör utcai szikes rét
„Zöld smaragdok a koronán”
Kovács Gergely Károly
„VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány
Hazánk egyedülálló természeti értékei a szikesek,
ezek az élőhelyek ugyanis Európa nyugatabbi részéről teljesen hiányoznak, inkább az eurázsiai sztyeppék jellegzetességei. A szikes tavak, szikpadkák, sovány szikes gyepek a honfoglaló magyarság számára biztosan otthonos látványt nyújtottak. A szikes talajok szélsőséges vízháztartásúak: már kevés csapadék hatására is elkenődnek, ugyanakkor hamar kopogósra, keményre száradnak.
Ugyancsak jellemző vonásuk a lúgos kémhatás, illetve a nátrium-, kalcium- és magnéziumsók jelenléte. Ezen sók feldúsulása azt eredményezi, hogy a szikesek növényzetét csak sótűrő, esetenként szélsőségesen sótűrő (halofita) fajok alkotják.
A szikesek nagyon ősi élőhelyek, hortobágyi talajfúrásokban talált pollenszemek elemzése bizonyítja, hogy legnagyobb pusztánk flórája legalább ötezer éve változatlan.
A felszínt a talajvízzel a hajszálcsövek kötik össze,
melyekben a víz mozgása kétirányú. Száraz időben a víz ezeken át szökik, csapadékos időben ezeken hatol le a mélybe. A talajokat vízforgalom alapján három csoportba sorolhatjuk. Ideálisan (pl. mezőségi talajok) ugyanannyi víz jut le, mint amennyi távozik. Máskor (pl. öntés- vagy láptalajok) a talaj nehezen szárad ki, folyamatosan vízzel telítődik, és végül van az, amikor jóval több víz távozik a hajszálcsöveken, mint amennyi beérkezik. Ez utóbbi esetben a talaj folyamatosan párologtatja el a talajvizet, ami azonban sosem tiszta, hanem a fent említett sókkal teli.
A víz elpárolog, a sók pedig felkerülnek a talaj felsőbb rétegébe, bizonyos esetekben a felszínre, ahol akár hófehér kristályok formájában kicsapódnak. Ilyenkor mondjuk, hogy „virágzik a sziksó”. A szikesek kialakulásának alapfeltétele tehát, hogy a felszínhez közel legyen a talajvíz. Ezért nem találunk természetes szikeseket dombságokon, ezért van az, hogy a szikes puszta magasabb hátjait és a halmokat már nem sótűrő növényzet borítja.
Csakhogy az ember is létrehozhat (akaratlanul) szikeseket. Vagy épít egy magasvezetésű csatornát, amely a környező területek talajvízszintjét megemeli, vagy eltávolítja a talajt valahonnan, így a lejjebb kerülő talajfelszínhez már elég közel van a talajvíz. Ez utóbbi történt azon a helyen, amiről az írás szól.
Székesfehérvár valaha nevezetes volt a téglagyártásáról.
Ahol alkalmas agyagra bukkantak, helyben termelték ki és égettek belőle téglát. A kitermelés helyén maradt lyukakat aztán jórészt feltöltötték, de egy a város északnyugati szélén szerencsésen megmaradt. A helyiek nem gondolták túl a névadást, az itt élőknek a terület egyszerűen „a Gödör”, a szomszédos utcának is ez a neve. Beépítés nem fenyegeti, ugyanis záportározóként fontos szerepet játszik a csatornahálózat tehermentesítésében felhőszakadások idején. A fektetett téglalap alakú Gödör két felső sarkában torkollik be egy-egy csatorna, amely a környékbeli nagy burkolt felületekre hulló csapadékvizet ideereszti.
A Gödör enyhén délre lejt,
ott egy zsilippel szabályozható, hogy a víz meddig legyen a területen. Az árokrendszert sűrű nádas borítja, kellemes, biztonságos élőhelyet nyújtva számos nádi énekesnek (nádirigó, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár), és a saját meghatározott célja miatt irántuk élénken érdeklődő kakukknak. A nádasok szélén többféle élőhelytípus jött létre. A kitermelésből kimaradt magaslatokon fajgazdag löszgyep díszlik, a mélyebb zónában van mocsárrét, sásrét, az igazán egyedi pusztai élőhelyek e két szint között vannak.
A legfelső „emelet” az ürmös puszta.
Ugyan csak egy-két szobányi területen, de a sziki üröm bizony megtalálta a számára kedvező viszonyokat. Ezek a parányi, hamvasszürke növénykék lecsippentve és összedörzsölve varázslatos illatot árasztanak. Valamivel lejjebb a sziki útifű sárgás virágai és a bárányparéj picike hajtásai díszítik a vakszik zónájának szélét, hogy aztán elérkezzünk az igazi sótűrő flórához.
A Gödörben három ilyen növényfaj került elő.
A laikusok számára a sziki őszirózsa a legfeltűnőbb. Szeptember második felétől a fagyokig láthatjuk gyönyörű lila virágait. Ugyanilyen szép, de sokkal kisebb a szegfűkkel rokon budavirág, hozzá már valóban le kell kuporodni. És ha közben a térdünk alatt érdekes, ruganyos felületet érzünk, akkor megtaláltuk a harmadik növényt, a sziksófüvet.
Se levele, se látható virágja,
csak egy néhány centiméteres, elágazó oszlopszerű húsos, pozsgás növényke. Legkülönösebb tulajdonsága, hogy ősszel színe átvált élénkvörösbe, ez a vörösség ilyenkor nyomra vezeti a rá kíváncsi látogatót, mert zöld állapotában azért száz emberből 99 elsétál mellette. A sziksófű Fejér megyében csupán néhány helyen él, egészen rendkívüli, hogy a fokozottan védett természetvédelmi területek (sárkeresztúri Sárkány-tó, Dinnyési-fertő) mellett egy belterületi kubikgödröt is felsorolhatunk…
Hogy a hangulat igazán pusztai legyen,
arról egy picike madár is gondoskodik: rendszeresen fészkel itt hazánk legkisebb partimadara, a kis lile. De szokott itt táplálkozni vörös vércse, barna rétihéja, fehér gólya, nagy kócsag, füsti fecske is. Vannak persze más évjáratok is. Az emlékezetes 2010-es esős évben a Gödörben több hektáros vízállás volt, amin récék úszkáltak (még a mély vizeket kedvelő barátréce is feltűnt), a magas növényzetben pedig a fokozottan védett piroslábú cankó mutatott költésre utaló viselkedést.
A helyi védelemre felterjesztett Gödröt a város teljesen körbeveszi, a meglevő utak, ösvények segítségével pedig csaknem körbesétálható. Egy picike energiával (egy gyaloghíd az egyik csatornán, kb. 300 méteres gyalogút kijelölése) egy egyedülálló tanösvény jöhetne létre.
A gyepek itthoni megítélése elkeserítő,
egy idegenhonos balesetveszélyes öreg ostorfa vagy japánakác kivágása tiltakozóhullámot indít el, miközben egy fajgazdag ősgyep felszántása szinte senkit nem érdekel. Ezért lenne fontos minden alkalmat megragadni, hogy a gyepek csodálatos világával úgy ismerkedhessen meg a természettől elszakadt 21. századi ember, hogy nem a tévén néz természetfilmet, de nem is okoz kárt a sérülékeny élőhelyen.
Borítókép / fotók: Kovács Gergely Károly
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több természetvédelem
