Mi a teendő, ha beszakad alattunk a jég?
Először is fontos tudni, hogy mikor mehetünk fel a jégre. A nyílt vízek jégfelületén csak akkor szabad tartózkodni, ha a jég legalább tíz centis, nem olvad és még a látási viszonyok is megfelelőek. Mivel azonban a jég vastagsága változó lehet, a parttól ne nagyon távolodjunk el. Ne tartózkodjunk egyedül a jégen, vagy legalább valaki a partról tartson minket szemmel. Többek között ezekre hívta fel a figyelmet a katasztrófavédelem a budapesti Naplás-tavon tartott mentési bemutatóján.
Ha beszakad alattunk a jég,
tegyük azt, ami a legnehezebb: próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a lékből ki tudjunk szabadulni.
A beszakadás pillanatában karjainkat emeljük oldalsó középtartásba, és felső testünkkel dőljünk egy kicsit előre, hogy minél nagyobb felületen érintkezzünk a jég felszínével. Törekedjünk rá, hogy a fejünk és a kezeink ne kerüljenek a jég alá. Próbáljunk felfeküdni a víz felületére és felhasalva felkúszni a jégre, akár úgy, hogy a mögöttünk lévő jégtábláról eltoljuk magunkat. Ha a jég folyamatosan betörik alattunk, a part felé haladva törjük azt magunk előtt.
Ha valaki más alatt szakadt be a jég,
a mentés megkezdése előtt értesítsük a katasztrófavédelmet a 105-ös vagy 112-es telefonszámon, hogy a további segítség minél előbb a helyszínre érkezhessen.
Lehetőleg ne menjünk közvetlenül a lék szélére, hanem nyújtsunk oda egy olyan tárgyat a bajbajutottnak, amibe belekapaszkodhat, például kötelet, faágat, levetett ruhadarab egyik felét. Minél nagyobb felületet tudunk használni, annál jobb, így egy deszkalap vagy akár létra is ideális lehet. Ezzel is csökken a beszakadás veszélyét.
Ha sikerül a mentés, vegyük le a bajbajutottról a vizes ruhadarabokat, és adjunk rá szárazat, takarjuk be. Kísérjük meleg helyre (fűtött gépjárműbe, meleg helyiségbe), és adjunk neki langyos vagy meleg italt. Csak fokozatosan melegítsük vissza a szervezetet. Ne adjunk a kihűlt személynek alkoholt, forró italt, és ne dörzsöljük a bőrét, mert égési sérüléseket szenvedhet. Folyamatosan tartsuk szemmel, és maradjunk vele, beszéljünk hozzá, amíg a további segítség meg nem érkezik.
A legjobb, ha csak az arra kijelölt helyeken megyünk a jégre, mivel ott ellenőrzöttek a körülmények, és egy esetleges beszakadás esetén is gyorsan érkezhet a szakszerű segítség.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tél
Az én unokabátyám egyik télen amikor még gyerekek voltunk és mindig volt hideg meg befagyott tóka és bombalyuk, beleszakadt az egyik bombalyukba. Még jó, hogy nem volt mély. Arra pl. nem emlékszem, hogy a patak befagyott volna. Két partján a rét, ahova kiöntött, az igen, szép nagy csúszkálós helyet adva nekünk. Kukoricaszárral jéghokiztunk rajta- meg sorba álltunk egy másik unokatesóm dupla élű koriját kipróbálni:-) El sem tudom képzelni hogyan lehet kimenekülni egy lékből. Milyen szép leírást adott Cen, amikor beszakadt alatta gyerekként a patak azon a bűvös havas éjszakán a sötét erdőben . Nagyon szeretem nézni azokat a norvég posztokat, ahol egy korizós megy hosszan valamilyen tavon. Véletlenül akadtam rá. Én nem tudok korcsolyázni – de nagyon szeretem nézni pl. a jégtáncosokat. Micsoda szabadság érzés lehet a siklás. Jó film téma volt mindig a tó meg a lék- ha jól emlékszem a Jégvágóban is ott végzi a két főszereplő. Igazán érdekes élmény lehet a rianás hangja is.
Olyan jó lehet ilyen folyókon, tavakon korcsolyázni.
Gyerekkoromban még igazi telek voltak mínuszokkal, hóval és jéggel. Sokat jártunk szánkózni és korcsolyázni. Nekem még olyan igazi cipőtalp-leszedős kulcsos korcsolyám volt. 🙂
Mi a faluszéli tehénlegelőre jártunk korcsolyázni, mert közelebb volt hozzánk mint a folyó holtága. Ha ősszel sok eső esett, vagy megolvadt a hó és megfagyott, akkor nagy kiterjedésű jégfelület keletkezett teli zsombékokkal, amik között jót lehetett fogócskázni.
A jég alatt sekély víz volt. Ha beszakadt volna valaki, akkor is csak legfeljebb térdig süllyedt volna el, de emlékeim szerint sosem szakadt be a jég senki alatt sem. Ezért a szülők sem aggódtak miattunk.
De jó lehetett ez!
Az volt! 🙂
Sokszor még sötétedés után sem mentünk haza, a telihold fényénél korcsolyáztunk.