Tavaszi szél vizet áraszt – nálunk már tényleg tavaszodik!
Apránként már jó néhány napja olvad a hó és a szokatlanul kemény fagyoknak is vége. Mindezzel együtt is egészen 2026. január 28-ig klasszikus téli időszakot éltünk. Olyan telet, ami a nyolcvanas-kilencvenes években megszokott volt még, csak az utóbbi 15 évben maradt el rendszeresen. Január 28-án azonban visszazökkentünk a „megszokott kerékvágásba”, azaz a klímafordulat utáni időjárásba: enyhe lett a levegő, ismét élénk déli szél fújt, gyorsan olvadt minden, s már nemcsak a hó, hanem az öntésterületeken a jég is. Reggel nyolc körül a Kisbivalyoson feltörtem a jeget sokfelé, ezért jégtáblák úszkáltak a víz tetején, s amikor dél körül visszatértem, hogy drónfelvételeket készítsek a jégtáblákról, azokból már alig maradt néhány kicsi darab.
Az olvadás tehát rendkívül gyors volt még a vízben is.
A rendkívül hűvös és árnyékos patakon viszont a vastag jég még csak szimbolikus, kisebb helyeken, egy-egy ponton olvad, és várhatóan jó ideig tartja még magát, de ezt leszámítva klasszikus tavaszi hangulat uralta a rezervátumot. A széncinegék (Parus major) a patakparton és az Őskökényes környékén is már énekeltek, a zöld küllők (Picus viridis) és a fekete harkályok (Dryocopus martius) is szüntelenül kiabáltak. A tavasz legkorábbi időszakára jellemző e három madárfaj látványos megélénkülése.
Bőven elég volt a terepszemle során egy pulóver, és néhol már rovarélet nyomát is láttam, például a Kisberek tavacskái fölött. Az előrejelzések szerint ezt az enyhülést ráadásul eső követi egy kettős front kíséretében, ami tovább erősíti a tavaszhatást. Úgy tűnik, hogy bár lehetnek még fagyos hajnalok is, az a rideg, szigorú tél, amitől cidrizett a fél világ, már nem tér vissza. Persze 8-10 napnál nem látunk tovább, és februárban bármi megeshet még, ám érzésem szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a február eleje-közepe már klasszikus tavaszt hoz majd, ahogyan az párszor megesett már az utóbbi években. Ez egyébként teljesen megfelel annak, hogy a korábban kontinentális éghajlatunk átalakul mediterrán éghajlattá. Ebbe bőven belefér, hogy az ezredforduló előtti időkkel szemben ne március elején, hanem egy hónappal korábban kezdődjön a tavasz.
Ennek fényében, és mert árad a víz mindenütt,
s bármelyik nap megélénkülhet a rovarélet is, minket utolért már a koratavaszi felajzottság. Beütött a kikeleti adrenalin. Már békákat vizionálunk az árasztott területek pocsétáiba. A nyolcvanas években is februártól számítottam a tavaszt, mert lehetett bármilyen zord idő – s akkor még a február valóban gyakran volt az –, a „legbátrabb” vonuló énekesmadarak a nagy hidegek és nagy havak idején is visszatért. A seregélyek (Sturnus vulgaris), a mezei pacsirták (Alauda arvensis), a barázdabillegetők (Motacilla alba), s mindenekelőtt a kék galambok (Columba oenas).
Újabban azonban minden korábbinál indokoltabb a tavaszt február elejétől számítani, s addig már csak pár nap maradt; az időjárás addig is egyértelműen tavaszt ígér. Mindebből az is következik, hogy pár munkába bele kell húzni (például a regényírásba), mert amint érkezik a kirobbanó kikelet és andalító meleg, hirtelen ismét rengeteg esemény és sok-sok terepi munka szakad a nyakunkba.
Történjék bármi, rögzítsük: 2026-ban január 28. volt az első tavaszi nap.
- 2024-ben február 10-én láttuk az első nappali lepkét (citromlepke).
- 2025-ben január 30-án került elénk az első nappali lepke (C-betűs lepke)
- Vajon 2026-ban mikor látjuk az első nappali lepkéket?
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Óhhh-de régen hallottam-„lenn a lapban”-helyesebben ahogy a Mamuskánk mondta lennalabba:-)
Érdekes megfigyelés a tavasz kezdetére az első lepke – én eddig csak a naptárban gondolkodtam, mikor van van tavasz.
Ez nálunk is elhangzott sokszor, a pocsétáról nem is beszélve 😊
A süppedős dagonyás sár meg a „csér”- Anyukám után szabadon:-))
Áttelelő atalantalepkét pár éve, február elején már fotóztam a komposzton nyalakodni. Biztos mennek hozzád is a hétvégén visszatérő tél után.