Talajmegújító gazdálkodás
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás címen konferenciát rendezett a héten Jakabszálláson, amelyen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is megszólalt.
Halaszthatatlannak nevezte a talajpusztulás megállítását, a regeneratív gazdálkodás széles körű megismertetését és mihamarabbi alkalmazását. Mint fogalmazott, számos kényszerítő tényező – a műtrágya-és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a sürgető változást.
Így lehet javítani a talaj állapotát
A regeneratív gazdálkodás eszközparkja – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.
Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már ötven-hatvan százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik.
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése érdekében az új uniós Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogatja a termelők elkötelezettségét: a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (például erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni.
Az Egyesült Államok a jó példa
Viszont Magyarországon egyelőre a megközelítőleg ötmillió hektáros mezőgazdasági termőterületből mindössze ötezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Eközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek ötven-nyolcvan százalékán folytatnak regeneratív gazdálkodást, az európai termőterületeknek viszont csupán alig több mint egy százalékán.
Az elmúlt évtizedekben az egyre intenzívebbé váló nagyipari gazdálkodás – munkagép-, növényvédőszer-és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták vetése – során nem kapott kellő figyelmet talajaink teherbíró képessége és állapota, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett.
Ennek következtében Magyarország termőterületének ma mindössze húsz százaléka nevezhető élő termőtalajnak. A talajegészség pedig alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, így a talajegészség végső soron az életminőséget is befolyásolja.
Talajmegújító Gazdák
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoztak és cseréltek tapasztalatot Jakabszálláson. Öt ország – Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország – hasonló szervezete is képviseltette magát az eseményen.
“A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban” – mondta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.
Mint hozzátette, jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő. A konferenciához kapcsolódó kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésükhöz.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületét 2018-ban alapították. Tagjainak többsége szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, de akad köztük szőlő, gyümölcs, zöldségtermelő és állattenyésztő is. Vannak köztük biogazdák és konvencionális termelők, de közös bennünk, hogy mindannyian a no-till, vagyis szántás nélküli technológiát alkalmazzák, az átállás különböző fázisaiban. Az egyesület célja a talajmegújító mezőgazdaság rendszerének magyarországi adaptálása és minél sikeresebb és hatékonyabb alkalmazásának lehetővé tétele.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több mezőgazdaság
még több talaj
én is másként gazdálkodom! 🙂 🙂 🙂
🙂 🙂 🙂