Ennyi, vége: tök üres a rozsdafarkúfészek!
Várható volt. Ezért is írtam meg legutóbb, hogy „Odettéknél” milyen zűrzavarosak a családi és szerelmi viszonyok. Az a káosz, amelyen mi sem tudtunk kiigazodni, talán „Odettéknek” is valódi káosz volt. Amúgy most már szinte biztos vagyok abban, hogy szemben azzal, amit először írtam, a könyvtárszoba erkélyére „visszatérő” házi rozsdafarkúak (Phoenicurus ochruros) nem Odették. Ezek mások. Ez egy új bagázs. Ezek talán most jártak itt életükben először. Nem is egy másik pár, hanem egy másik csapat.
Odették, miután tavaly a második fészekaljukat kirámolták, nem tértek vissza hozzánk.
Vagy másutt költenek együtt, vagy másutt költenek külön-külön, az új párjaikkal. A rozsdafarkúak ugyanis nem maradnak együtt egy életre. Náluk a frigy egy szezonra szól. Már ha túlélték a telelést, mert azért a telelőterületeken és a vonuláson az énekesmadarak jelentős része elhullik. De hogy ezek a rozsdafarkúak, akik itt hárman adtak elő valamit, ami először fészkelésnek tűnt, hogy ezek nem Odették, abban ma már szinte biztos vagyok.
Ez amolyan „hippi banda”. Szabados szexuális szokásokkal. Nyitott házasság, hárem, minden felmerült a legutóbb. Nem tudjuk még azt sem, ki a tojó és ki a hím. Azt sem tudjuk, melyik tojóhoz tartozik a fészek. Azt sem tudjuk, hogy a két tojónak két fészke van-e. Ha igen, akkor hol a másik fészek? Csak a kérdés sok, válaszunk pedig nincs egy sem.
Nemcsak az volt feltűnő, hogy míg Odették tavaly mindkét fészekaljukba 5 tojást raktak, most az első fészekalj megállt 4 tojásnál; az is feltűnő volt, hogy milyen gyakran volt magára hagyva a fészekalj. Három alkalommal ellenőriztem a fészekaljat, s mindhárom alkalommal úgy éreztem: hidegek a tojások. Nem eléggé melegek. Van ebben gyakorlatom. Odettéknél, még ha Odett épp nem is volt a fészekben, bármikor benyúltam óvatosan, éreztem a tojások melegét. Sosem hagyta a tojásokat magukra olyan hosszú időre, hogy kihűljenek.
Talán az kedvezőtlen időjárás is benne lehet a sikertelenségben. Hideg volt, kevés rovar. A széncinegék (Parus major) is kicsi fészekaljakat raktak, szinte minden odúban csak 6 tojás van (holott a cinegék gyakran mennek 10 fölé is), egyetlen odúban láttunk 7 tojást. Talán benne van ez is, igen. De talán csak a káosz az oka. Furcsa az egész sztori.
2025. május 29-én ellenőriztem a fészket utoljára,
amikor is legnagyobb meglepetésemre egyetlen tojás sem találtam a fészekben. A fészek nem volt zilált, mint amikor kirámolja a szajkó (Garrulus glandarius) vagy a pele (Glis glis), érintetlen volt, és tök üres. Nem voltak tojásmaradványok. A környéken nem mozgott senki. Amikor megjelentem az erkélyen, nem jött a közelbe izgatottan se egy, se kettő tojó, és egy hím se. Mintha rozsdafarkú a környéken nem járt volna az elmúlt ezer évben. Csak az üres fészek. Érthetetlen kissé.
Én azt hiszem, hogy az idén már nem repül ki a birtokról rozsdafarkú.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Nem is kissé érthetetlen. Rejtély rejtély hátán. De hová lettek a tojások?
Nem érdeklődtél madaras csoportokban, hogy tapasztalt-e már valaki hasonlót?
Előfordul az is, hogy a fészkelő madár megeszi a saját tojásait. De hogy itt pontosan mi történt, nem tudom. Főként, ha táplálékhiány vagy mészhiány van, akkor képesek a saját tojásaikat is megenni… Pláne, ha nem igazán jó költő a madár (mert nem mindenki ugyanolyan gondos szülő). Erre majd hozok még példákat.
Igen, ilyesmit kotlósokról is hallottam már.
A birtok rozsdafarkúinak a története idénre ezek szerint véget ért. 🙁
Szabó Edit | Még nem biztos, hogy mindennek vége, mert eleve két költést szoktak csinálni, ráadásul olyan is van, hogy pótköltés, ami – ahogy a neve is mondja – egy megsemmisült fészekalj pótlását jelenti. Amúgy az erkélyen kívül az Angolkertben további három C-odú van, szóval még az is játszhat, hogy új helyen építkeznek, de ezzel együtt is az a benyomásom, hogy először rendezni kellene a soraikat, és el kellene dönteni, „ki kivel van” 🙂 🙂
Akkor bízzunk benne, hogy mégsem ért véget a rozsdik története a birtokon! 🙂 Hátha mégis röpül ki rozsdafarkú az idén.
Tesóméknál erdei sikló rabolt ki több odút, fészket. Nálad nem lehet ilyen?
Jó tipp, de a falon a sikló nem tud felmenni. A tojások nyomtalan eltűnése amúgy valóban erdei siklóval lenne a legkönnyebben magyarázható.