Félig máris röpképesek a fogolycsibék!

Félig máris röpképesek a fogolycsibék!


Kert és vadon


“Hihetetlen, hogy ilyen kevés idő telt el azóta. Sokkal többnek, legalább két hétnek tűnt.”

Ma (2024.06.20.) délután 14 órakor a fogolycsibék kicsi csapata valóban átköltözött a kisházba. Mutatunk majd erről rövid videót is. Korábban is beharangoztam a költözést, de csak ma jutottunk el oda, hogy tényleg átmenjünk. A kisház így sem készült el teljes egészében, de egy sarkot már lekeríthettem belőle, ahol kényelmesen elférnek a kis foglyok. Almot egyelőre kénytelen voltam a boglyákból szedni, mivel az Angolkert kaszálásáig nem jutottam el, és a damilos kasza se jó. (Holott az időjárás most ideális lenne, órák alatt megszáradna a széna.)

A Boldogboglya aljából húzkodtam ki szénát, hogy ne látszódjék a bolygatás. Annyira csodaszép, száraz, szalmasárga széna jött belőle, amit nyugodt szívvel lehetne odaadni egy ló elé is.


Elvileg ma kéthetesek a csibék. Egy hete hoztuk őket Bugacról. Hihetetlen, hogy ilyen kevés idő telt el azóta. Sokkal többnek, legalább két hétnek tűnt. Még inkább érdekes, hogy egy hét leforgása alatt mennyit fejlődtek. Elsőként a szárnytollaik indultak viharos fejlődésnek, de mára a testtollazat is felvette a „fácános” mintát, és már javában nőnek a téglavörös farktollak is. Mindezzel párhuzamosan sokat ugráltak, gyakorlatoztak, és ma már azért kellett őket mindenképp kihelyezni, mert már simán fel-felreppentek.

A kisházba kiengedve őket

kiderült az is, hogy az erősebb példányok akár pár métert is képesek repülni. Még egyszer: még csak kéthetesek, és a végleges méretük harmadát sem érték el. Valószínűleg napokon belül egészen jól repülnek majd, ezért még ma kénytelen vagyok bemenni újabb ponthegesztett rácsért, mert a kisházon nincs ajtó, és a régi rács pedig a belső elkerteléshez szükséges. Ráadásul muszáj megvennem egy újabb lámpához valókat, mert ha este borús lesz az idő, akkor a nagy melegre tekintettel, és mert pár napot kihagytunk, muszáj lesz éjjel ismét lepkészni.

Rossz hírünk viszont az, hogy az egyik csibe szemlátomást lemaradt kicsit a fejlődésben, és pár napja sokat gubbaszt. Sajnos én biztos vagyok abban, hogy bármit teszünk is, előbb-utóbb őt elveszítjük. De ahogy azt korábban többször is jeleztem, ez sajnos csibéknél, kiskacsáknál – fiókáknál általában – természetes. A kismadarak között nagyon magas a halandság, nem véletlenül csinál a legtöbb madár rendkívül nagy tojás- és fiókaszámokat.

De azért reménykedünk.

Hátha talpra áll, és a többiekkel sem lesz nagyobb baj. A kisház megint előrelépés, itt már nemcsak infra alatt tudnak melegedni, hanem napozhatnak is pár órát, hisz délről 1-2 óra erejéig betűz a nap a területükre.

Rakom fel a posztot, s rohanok a városba, megvenni az új rácsot a foglyoknak, az új tartozékokat a lepkészéshez, meg pár hétköznapi apróságot, hogy meg ne álljon egy percre sem az élet, hogy keringjen, fejlődjék, haladjon, éljen és lüktessen minden.     


2024.06.20. | 14:00 | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. Most olyan meleg van, hogy a fogolycsemeték már infra nélkül is kibírják éjszaka, hiszen nem olyan picik. Lehet, hogy majd inkább a hőség ellen kell kitalálnod számukra valamit?
    Nincs egy kézikaszád? Vagy egy sarló. Pár suhintással azzal is tudnál vágni egy alomra való füvet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük