A rákosi vipera védelméről szól egy egész nap Szegeden!

rákosi vipera parlagi vipera védelem fotó

A rákosi vipera védelméről szól egy egész nap Szegeden!

Rákosivipera-napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban, a látogatók ekkor megismerkedhetnek a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal, valamint a védelme érdekében tett intézkedésekkel – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Az állatkertben szombaton

többek között a hazai hüllővédelmet bemutató stand várja az érdeklődőket az európai részlegen körbehaladó Medve-ösvény bejáratánál. A vendégeket játékos feladatok szórakoztatják, de akár élő kígyót is simogathatnak. 14.30-kor nyilvános viperavizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik viperát a Sancer-tó partján található terráriumnál.

Szegeden már tíz éve látható a kültéri terráriumban a rákosi vipera. Itt biztonságos és kényelmes, többek között földalatti búvóhellyel ellátott otthonukban szoktak áttelelni, márciustól novemberig pedig láthatók a felszínen. A vadasparkon kívül csak a budapesti és bécsi állatkertekben, valamint a Rákosivipera-védelmi Központban találkozhatnak velük a látogatók.

A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját -, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.

A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy,

már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja.


A rákosi vipera rendkívül ritka

és környezeti hatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.

A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

A rákosi vipera élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítését is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott program segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül már ezret visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire.

A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosi vipera napján túrára is várják az érdeklődőket a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében, a Kecskeméti Vadaskertben pedig ismeretterjesztő programokat szerveznek.

Rákosi vipera | Fotó: Wikipédia

Forrás: MTI

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több kígyó

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. Szívesen olvasnék olyant, hogy az evolúció kihagyta hüllőket. Megbarátkoztam egész jól a vízi siklókkal, meg a többi sikló félével, hála Cen erről szóló cikkeinek, de a mérges kígyók valahogy továbbra is az a kategória, hogy nem szeretnék összetalálkozni egyikkel sem. Sokat sétáltunk Barcson az ősborókásban amikor még kicsik voltak a gyerekeink, nekem rettegés volt az egész, mert ott is van egy vipera fajta, ki is volt táblázva, látnotok kellett volna azt a lépkedést meg forgolódást amit én ott csináltam. A falunkban meg volt egy homokbánya és ott is volt állítólag fekete vipera. Biztosan hozzá járulnak a rágcsálók elszaporodásának megakadályozásához, valahogy mégsem értem az evolúciós értelmét ennek a fajnak a csodás madarak után.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük