Új fajunk a pompás tőrősmoly, ő a 1021. faj a birtokon!

Csodás, sőt pompás fajra bukkantam 2025 május 26-án délután (15:20) az Árasztó-gázló fölötti patakparton: a pompás tőrösmolyra (Nemophora degeerella). Nem láttam még korábban, de könnyű volt rábukkanni aprócska termete ellenére is. Épp kiszáradt égertörzseket cipeltem ki az égerláp-erdőből, hogy vízben álló oszlopokra helyezzünk ki madárodúkat (később írok róla, miért volt erre szükség), amikor a görnyesztő cipekedés közben is feltűnt a csalánlevelek között pihenő, körülbelül egy centis kis lepkeféle. Annyira dekoratív volt, hogy még a félárnyékos erdő dzsungelében is szemet szúrt, s amikor kicsit közelebb hajoltam, egészen elbűvölt a szépsége.

Miután utánajártam ennek a fajnak,
nem igazán meglepő módon, azt találtam, hogy mások is elragadtatással írnak róla. Van, ahol gyakorinak tartják, egyes területeken, de nyilván nem „úgy” gyakori, amiként a valóban gyakori, tömeges fajok. A rendelkezésre álló online adatok szerint, például az izeltlabuak.hu oldalra évente körülbelül 15-40 észlelés kerül fel róla. Ez természetesen leginkább a megfigyelések intenzitását jellemzi, de más fajokhoz mérten ez nem számít sűrű észlelésnek. Talán az sem véletlen, hogy eddig még nem találkoztunk vele a birtok területén, holott a nappali lepkékre már sok-sok éve odafigyelünk (kereken 60 fajt észleltünk eddig a 11 hektáros rezervátumban), és az éjjeli lepkéket is alaposan kutattuk már (ebben a kategóriában közel 300 fajt találtunk eddig).
A pompás tőrösmoly ártalmatlan, nappali életmódot folytató molylepke. Főként erdőkben, ligetekben, gyakran vízpartokon éli pompás szép napjait. Így tehát, ha azt talán még nem is állíthatjuk, hogy a vizes élőhellyé válásunk miatt jelent meg, ha gyakorivá válna, akkor egyértelmű lehetne az összefüggés. És ebben talán reménykedhetünk is.

Rendkívül hosszú csápjai miatt nemcsak fotózni nehéz úgy, hogy ne maradjon le semmi belőle, hanem a röpte is különleges (bár ezt én nem láttam, mert nem zavartam fel a csalánról). Mivel az aránytalanul óriási csápokat reptében sem simítja hátra, hanem előre tartja, mint a dárdákat, ezért a röpte az előremeredő csápok miatt ugrálós, szökellős a levegőben (ha találkozom vele újra, legközelebb ezt is megnézem).
Legkedvesebb tápnövényei a szellőrózsák,
amelyből erdei szellőrózsát (Anemone sylvestris) találhat a patak menti égeresben, és nálunk, a birtokon az Akácosban is. Ráadásul sikerrel telepítettük be az Északi-égeresbe a bogláros szellőrózsát (Anemone ranunculoides). Ha jelentősebb állományok alakulnának ki ezekből a fajokból, az szintén kedvezhet a pompás tőrösmolynak. De aggódnunk akkor sem kell, ha hosszú évtizedeket kell várni szellőrózsa-mezők kialakulására, mert a pompás tőrösmoly az erdei élőhelyein polifág életmódot folytat, vagyis nem csupán a szellőrózsákon él meg, hanem sok más erdei növényen is.

Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”










































A molyok nem a kedvenceim, de ő tényleg egy nagyon szép, dekoratív lepke. (Tetszik a neve is! 🙂) A csápja hosszabb, mint a teste. 😮 Nem lehet egyszerű egy ilyennel közlekedni.
Próbáltam olyan videót találni, ahol repül:
https://youtu.be/0PaNdLmXRCg?si=vL2b9-es61QH_WcL
Kíváncsi vagyok, kiket vársz/remélsz a vízben álló oszlopokon lévő odúkba!