Jó ütemben végeztünk a patakparti sétánnyal
Augusztus 29-re már megérkezett az első vadkamera. Többek között ezért is sürgetővé vált, hogy a patakparti sétányon ismét lenyírjuk a füvet, ahol kell, kaszáljunk. Az idő sürgetett a szarvasbőgés miatt is, mert szeptember folyamán nem lehet dolgozni a völgyben a bőgőhelyeken. A Webrezervátum-program kameráinak is elő kellett készíteni az állásokat, hogy azokat ne a dzsungelbe kelljen kirakni.
Augusztus utolsó hétvégéjére esőt mondtak, és mi reménykedtünk megint.
Annak ellenére, hogy rendszeresen maradunk kis a csapadékhullámokból. Az általános forgatókönyv szerint miután megérkezik egy újabb front, csak szelet és felhőket kapunk, némi lehűlést, de csapadékot többnyire épp csak mutatóban. Sokszor annyit sem. Azért ezúttal is reménykedtünk. Augusztus 29-én délután 14:00 körül álltam neki a kaszálásnak, először a füvet nyírtam le a Nagyfűz-gázló és a Hód-gázló közötti szakaszon, aztán pedig damilos kaszával igazítottam ki, ahol kellett, és a gázlókon is levágtam egy részen a magasabb növényzetet. A Dalmatina-gázlótól a torkolatig tartó szakaszt meg a Sitke-sétányt kizárólag damilossal vágtam. Kaszáltam az Edward-sáncon és a Bikafa-sáncon is.
Nem hittem volna, hogy végzek aznap,
de jó formában voltam. Körülbelül négy óra alatt mindennel végeztem. Annak ellenére, hogy a végén beborult az ég és szélvihar kerekedett. A magas nádasok összeborultak a fejem fölött, sokszor alig láttam, mit kell, és mit nem kell kaszálni. Végül, amikor már a Felső-víznél dolgoztam, az eső is eleredt. De csak szolidan. A szél viszont újra meg újra viharossá fokozódott. De már úgy voltam vele, hogy egyórányi munka lehet csak előttem, azt már inkább elvégzem egyvégtében, semmint megálljak. A szél, a lehűlés, de talán még a kevés eső – ami arra épp elég volt, hogy eláztasson – felfrissítettek, éberen és erőmben tartottak, így végül egy hórukkal végeztem a patakparttal.
Végül kaptunk esőt, kicsit tisztességesebben is. Másnap. Annyit azonban most sem, hogy a patakban meginduljon a víz, mindössze a Felső-vizet töltötte vissza az eső egy kicsit.
Elkészült az első kamera-placc is a Sakál-gázlóval szemközt, ahol elsősorban a fantombikánkat szeretnénk lencsevégre kapni végre. Miután legalább négy hete már arrafelé ődöng, de olyan furfangosan, hogy látni még egyszer sem sikerült. Holott már drónnal is kerestük, hátha odafentről meglátjuk, hol fekszik el a nádban.
2025-ben már nem sok munkánk lesz a patakparton. Egyszer talán még kell egy nyírás, többször aligha. Főként nem, ha marad ez a szárazság, és az extra dry nyár után jön egy félszáraz ősz is.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Hűha!
Ha valaki ezt a küzdelmet felvette volna videóra a drónnal!…
De ne csüggedj! Az élet nem csak sikerek sorozata, megtapasztalhattad már. Egyébként pedig sok minden megvalósult már a terveitekből eddig is.
Lesz ez még jobb, csak sosem szabad feladni!
No, ezt most nem egészen értem. 🤔
Ezt a hozzászólást én nem ehhez a cikkhez írtam…😮
4 òràn àt kaszàlni, tudsz kockàztatni az biztos. Amùgy szép lett. Milyen szép zöld és dùs a növényzet, nem làtszik itt az aszàly nyoma.
Milyen klassz lesz majd drónvideón látni! 🍃🌿🌿☘️🍀🍀