Okostelefon: Minél okosabb vagy, annál kevesebbet használod?
Az okostelefon-használat nyomot hagy a személyiségen, ugyanakkor tükrözi is azt – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb kutatása.
Az NMHH 2025-ös felmérésének célja
annak feltárása volt, hogy a 20 és 60 év közötti felnőtt lakosság körében a társadalmi státusz milyen formában jelenik meg a telefonhasználat mintázatain keresztül. A kutatás egy 2024 márciusa és májusa között 508 felnőtt részvételével zajló szoftveres adatgyűjtésen és az azt kiegészítő, reprezentatív, online kérdőíves felmérésen alapult, jelentősége éppen ezért a valós, vagyis nem önbevalláson alapuló digitális viselkedési adatok és a hagyományos társadalmi adatok együttes értékelésében rejlik.
Három különböző (X, Y és Z) generáció vett részt a felmérésben, így a digitális bevándorlók – azaz a számítógépek, mobiltelefonok és egyéb digitális technológiák elterjedése előtt születettek – éppúgy megtalálhatók a mintában, mint a húszas éveik elején járó, az internet és az okostelefonok előtti, kizárólag offline világot jó eséllyel már csak hírből ismerő digitális bennszülöttek. Az adatok a foglalkozáshierarchia és a napi képernyőidő intenzitása között fordított arányosságot mutattak:
míg a magasabb képzettségű vezetők és értelmiségiek napi átlaga 2 óra 3 perc volt, addig a szakképzetlen munkásoké 2 óra 58 perc.
Ez a különbség részben annak is tulajdonítható,
hogy az alacsonyabb státuszú csoportok számára a telefon gyakran az egyedüli digitális eszköz a munkában, a kommunikációban és a szórakozásban. Míg a magasabb státuszúak párhuzamosan többféle eszközt is használnak. A legmarkánsabb törésvonal az egyes társadalmi csoportok között a használat céljában jelentkezett. A társadalmi státusz csökkenésével ugyanis a telefonhasználat fókusza az olyan funkcionális, produktivitást növelő célokról, mint a pénzügyi tudatosság vagy az egészséges életmód, a szórakozás és a közösségi média irányába tolódik el.
A praktikus, életvitelt támogató appok használata a magasabb státuszú társadalmi csoportokban magasabb (14-16 százalék), és a hierarchiában lefelé haladva fokozatosan csökken (11 százalék). A közösségimédia-platformok használata a magasabb státuszú csoportok körében alacsonyabb (24-25 százalék), míg a fizikai munkát végzők körében (szakmunkások: 31 százalék, szakképzetlen munkások: 29 százalék) a legmagasabb.
A játékhasználat is markánsan státuszhierarchikus:
a magas státuszú csoportokban 10-11 százalék, míg a szakmunkásoknál és a szakképzetlen munkásoknál eléri a 15-18 százalékot is.
A kutatás összességében több közvetett bizonyítékkal is szolgált a „digitális egyenlőtlenségek elméletéhez„. Azok, akik eleve több erőforrással (például magasabb végzettséggel, magasabb jövedelemmel) rendelkeznek, az online tér előnyeit is hatékonyabban tudják kiaknázni, ezáltal a digitális előnyök tovább erősíthetik a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több életmód
Ez nagyon érdekes- olyan ez mint a függőség. Akinek nincsenek eszközei a stresszoldásra, az vagy alkesz lesz, vagy kütyüfüggő, kóros játék szenvedéy stb. Nekem van kettő Z generációs munkatársam- hát össz vannak gyógyulva a telefonnal, meg a tabletjükkel, úgy viszik magukkal egész nap mint egy mankót. Nem beszélgetnek, még akkor is scrolloznak amikor esznek. Könnyű rákattanni egy jó telefonra , főleg ha van hozzá gyors internet is. az biztos.
A metrón történő utazás közben azzal szórakozom, hogy megszámolom, hogy a körülöttem lévő 20 ember közül hány bökdösi az okostelefonját. Elárulom: az arány nagy szokott lenni.
Az már szinte csoda számba megy, ha valaki könyvet olvas. Az meg pláne, ha az a valaki 30 év alatti.
Mélységesen szomorú- az emberiség kitermelte a digitális agyhalottakat is, nem csak a környezetét pusztította el. Amúgy én is sokkal többet töltök képernyő előtt, ez magamra is értem. Akkor nincs velem telefon, ha túrázom, meg sem nézem, csak este, mennyit mentem. Sajnos az olvasástól veszem el az értékes időt, már vagy 15-20 könyv tornyosodik amibe belekezdtem, de nem értem a végére…..