Növekvőben az ökológiai gazdálkodás, de van még hová fejlődni
Tovább nőttek a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek, amelyek így stabilan meghaladják a 300 ezer hektárt. Az évtized végére kétszeresére növekedhet az ökoterületek részaránya, amely magával húzná az ökovetőmagok iránti keresletet is – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT).
Mikó Péter, a VSZT ökovetőmag munkacsoportjának elnöke
kiemelte: az EU támogatási ösztönzőivel és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programmal a magyar ökoágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással érintett területek mérete már meghaladja a 300 ezer hektárt. Ugyanakkor Magyarország az EU-ban a felzárkózó tagállamok között van a 6,3 százalékos ökoterület arányával az EU 10,5 százalékos átlagával szemben.
A gyümölcsültetvények esetében viszont az uniós átlag fölött áll Magyarország. A rét és a legelő dominál az ökoterületek között 55 százalékkal, ezt követik a szántók (36 százalék), majd a dinamikusan növekvő öko-gyümölcsültetvények (7 százalék).
A hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és szója, továbbá a borsó, valamint lucerna, kukorica feldolgozása jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai friss piacon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.
Az öko gazdálkodás erősíti a biodiverzitást,
csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban. A hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az importtermékekkel való árverseny. A kézi és gépi munkaerőigény az ökogazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére – jegyezték meg.
Az ökovetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi,
hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a Nébih által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban.
Mikó Péter hangsúlyozta: a hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzák az öko területek részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését. Emellett 2036-ig, az öko szektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig – a csávázatlan konvencionális vetőmag használatára irányuló, derogáció-kérelmezési lehetőség megszüntetéséig – már csak 10 év van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több mezőgazdaság
