Sosem látott veszélyben a Mikulás a háztetőn!

Sosem látott veszélyben a Mikulás a háztetőn!

---

Brit tudósok

mikulási adatait összegezte a Nemzetközi Mikulásfigyelő Társaság, az ISCS (International Santa Claus Society). Az adatelemzés során több szerverparkot is teljes egészében a feldolgozás szolgálatába kellett állítani, akár annak árán is, hogy ez több régióban is jelentős ingadozásokat okozott az internetszolgáltatásban (Dél-Franciaországban, London déli negyedeiben, Varsóban vagy épp a magyarországi Zuglóban). Az utóbbi években ugyanis a műholdas Mikuláskövetésnek hála olyan tetemes adatmennyiség gyűlt össze, aminek feldolgozása hasonló kihívások elé állította az elemzőket, mint amikor a galaxis csillagait igyekeznek számba venni.

A kutatás fókuszában eredetileg az a kérdés állt, hogy igaz-e az a vélekedés, ami szerint már csak a népesség elenyésző része hisz a Mikulásban?

Arra is kíváncsiak voltak a kutatók,

hogy ennek függvényében vajon csökkent-e a Mikulás aktivitása, magyarán: kevesebb ajándékot szállít ki újabban, vagy a kiszállítások intenzitásában nincs változás. Külön programot írtak annak kiszűrésére, ha esetleg a Mikulás aktivitása a csomagküldő szolgálatok egyre népszerűbb szolgáltatásai miatt csökkenne.

Első körben azt találták, hogy a Mikulás aktivitása nemcsak nem csökkent, épp ellenkezőleg: nem egyszerűen szignifikáns, hanem ugrásszerű növekedést mutatnak a számok. Első megközelítésben az ISCS kutatási igazgatója, Christian Crampus, arra kereste a választ:

Lehetséges, hogy a Mikulás fokozódó aktivitással igyekszik visszaszerezni az emberek bizalmát és belé vetett hitét?

---

A fokozódó aktivitást nemcsak Christian Crampus találta különösnek,

hanem Paul Polar is, aki az ISCS-nél a Global Climate Study of Sancta Phenomena-projekt (“Szent Jelenségek Globálklimatikus Vizsgálata”), röviden GCSSP vezetője. Ez a kutatás azon a hipotézisen alapul, hogy a globális felmelegedés miatt egyre kedvezőtlenebbek az éghajlati viszonyok a Mikulás (és állatai) számára, és bár köztudottan a szán az égen is remekül közlekedik, az újabb kutatások szerint a Mikulás és fogata jóval többet halad a talajon és a havon, mint korábban gondoltuk. Így a havas időszaktól való függősége is nagyobb a vártnál. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a felmelegedés mértékével arányosan csökkenni fog a Mikulás aktivitása, és a működési területe is egyre kisebb, egyre északibb régiókba húzódik vissza.

Mindezek után valóban nehéz volt magyarázatot találni arra, hogy már a pandémia idején is nőtt a SC-index (SantaClaus-index: ami azt mutatja, hogy egységnyi idő alatt hány helyen észlelnek Mikulást a világban).

2019 és 2021 között a növekedés már jelentős volt, főként Európában és Észak-Amerikában, mintegy 52%. Ezt követően viszont már exponenciálisan nőtt, s 2024-re elérte a 123 százalékot, vagyis több mint megkétszereződött a Mikulás aktivitása.

Szerencsére Paul Polar és csapata,

mivel épp a globális felmelegedés Mikulásra gyakorolt hatását tanulmányozták, hamar ráébredtek egy másik összefüggésre: Ebben az időszakban drámai módon növekedett – főként Európában – a zöldenergia-előállítás, főként a napelemek használata, amelyeket nemcsak napelemparkokba telepítettek már, hanem épületek, házak tetejére is. A napelemek tömeges telepítése pedig komoly kihívás elé állította a Mikulást, minthogy a napelemeken történő közlekedés teljesen új a számára. Az évszázadok alatt kifejlesztett speciális Mikulás-csizma mára elavult, és míg a tapadása megfelelő volt a hagyományos cseréptetőkön, de még az újkori födémek többségén is, addig a napelemeken már nem nyújt megfelelő tapadást és stabilitást az egyébként is megrakott, és gyakran kapatos Mikulás számára.

---

A napelemek telepítése felvet néhány ökológiai kérdést

Két alapvető probléma van,

azon túl, hogy a Mikulás nehezen alkalmazkodik a változásokhoz:

1. A napelemek törékenyek, s gyakran nem bírják el még a Mikulás súlyát sem, nemhogy a szán súlyát!
2. Másrészt a napelemek csúszósak, főként, ha nedvesség éri őket, hó, eső vagy páralecsapódás.

E két tényező eredményeként, míg korábban (2000 és 2018 között) egy szezonban – december ötödike és hatodika fordulójának éjszakáján – a Mikulás átlagosan 1240 balesetet szenvedett el (legtöbbször megégette magát / 64%, illetve emésztési nehézségek léptek fel a túlzott tejivás miatt / 23%),

• addig 2022-ben az ominózus éjjelen már 5662 balesetet szenvedett,
• 2023-ban 47512 balesetet,
• végül 2024-ben 3546416541543 alkalommal csúszott meg a tetőkön a napelemek miatt.

---

Abból a szempontból nem meglepő ez, hogy a Mikulás képes egyszerre több helyen is jelen lenni adott időben, így természetesen ugyanabban az időpillanatban több baleset is érheti.

A számos balesetnek köszönhetően a Mikulás

– miután ellátták sérüléseit az északi sarki Mikulás-klinikán – kénytelen volt több ezer helyre újra kimenni, hisz ezeken a helyeken általában nem tudta befejezni a kézbesítést.

Mint a kutatásokból kiderült, gyakori, hogy rögtön leszállás után a Mikulás megcsúszik, s igen gyakran eszméletlen állapotban viszik vissza a sarkvidékre, nemritkán súlyos koponyalapi sérülésekkel. Szerencsére a Mikulás regenerálódási képessége több milliószorosa egy átlagos halandóénak, ezért még a legsúlyosabb balesetekből is viszonylag hamar felépül. Akkor is, amikor – és az ilyen esetek is elszaporodtak – kótyagosan belezuhan a napelemtáblákba és összevagdossa magát. Az ilyen baleset után azonban muszáj őt szakszerűen ellátni, vagyis visszahívni vagy visszavinni az ellátás idejére az Északi-Sarki Egészségügyi Központba, hisz egyedül ott van a Mikulás kezelésére megfelelő minőségű és mennyiségű szaloncukor illetve bejgli.

Félő, hogyha tovább romlik a helyzet,

a Mikulás egy idő után nem lesz képes növekvő aktivitással kompenzálni a napelemes tetők okozta késéseket. Brit tudósok számítása szerint a felmelegedés és a napelemek telepítésének jelenlegi ütemével számolva legkésőbb 2041-re a Mikulás nem lesz képes kiérni a háztartások több mint 80 százalékához, és ideje 78%-át – kézbesítés helyett – az ambulancián tölti.

2050-re a Mikulás akár feledésbe is merülhet. Ismerve a Mikulás merev szokásait, a kutatók azt szorgalmazzák, hogy ne a Mikulást igyekezzünk megváltoztatni, inkább a napelemgyártók kapjanak állami támogatást, Mikulásbarát, jobban tapadó, csúszásmentes napelemek kifejlesztésére.

---

A Mikulásvédők Egyesülete felhívást tett közzé,

hogy bár nem megoldás a problémára, de mégis azt javasolják: ne etessük otthon a Mikulást (az egyébként is csak a mi gyönyörünket szolgálja), ne rakjunk ki neki tejet meg kekszet az ablakba, mert még ha a tej nem is alszik meg, és a keksz sem savanyodik meg a párától, akkor is baj lehet, mert jóllakottan az amúgy is túlsúlyos Mikulás még könnyebben csúszik meg a tetőn, és nemcsak az ajándékok kézbesítése torpan meg minden ilyen leseggelésnél, de ha olyan ormótlanul esik a Mikulás, ahogyan szokott, akkor még a napelemrendszerünket is szétbarmolja a hájas farával.          

Ebből is láthatjuk, hogy a globális felmelegedés több áttételen keresztül milyen jelentős hatással van az életünkre. Az újabb kutatások fényében úgy tűnik: a messzi sarkvidék titokzatos és veszélyeztetett élőlényeinek életére szintén, az apró lemmingektől a rénszarvasokon át egészen a bájos-hájas Mikulásig.   

---

Bejgli és biológia | A karácsonyi bejgli élettani hatásairól

A Mikulásról a bizonyítófotókat Leonardo mesterséges intelligenciával generáltam.

Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

---

még több Mikulás