A napelemek telepítése felvet néhány ökológiai kérdést
A megújulóenergia-alapú technológiák térnyerése a klímapolitika egyik kulcsfontosságú eleme. Ugyanakkor nem mindegy, hogy hová kerülnek a napelemparkok és széleturbinák. Az alacsony környezetterhelés záloga az optimális helyszínek megtalálása. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés (EUKI) által támogatott nemzetközi RENewLand projektnek éppen ez a célja. Vagyis, hogy meghatározza azokat a területeket,
ahol a nap- és szélenergia hasznosítása teljes mértékben összeegyeztethető a természeti és társadalmi fenntarthatósággal.
A kezdeményezés keretében workshopokat és megbeszéléseket tartanak, amelyek eredeményeiből meghatározzák a legfontosabb irányvonalakat az új nap- és szélenergia-projektek helyszíneinek kijelöléséhez. Az így kialakított szempontrendszert a gyakorlatban is alkalmazzák és egy hazai mintaterületen elkészítik azokat a legkorszerűbb térinformatikai elemzéssel készült térképeket, amelyek megalapozhatják a magyar energiatervezés jövőjét. A projekt része a témával kapcsolatos aktív szemléletformálás és egy szakpolitikai javaslatcsomag elkészítése is.
Október végén három szakmai fórumot tartott a WWF Magyarország az Agrárminisztérium, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az MME, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány és több egyetem, így az ELTE, a MATE és a Debreceni Egyetem szakértőinek részvételével. A kutatók felhívták a figyelmet a gyakorlati problémákra, mint a napelemes rendszereknél általánosan alkalmazott vegyszeres gyomirtás, amelynek igen káros hatása van nemcsak az érintett talaj, de a környező ökoszisztéma állapotára is.
Ugyanakkor minden résztvevő egyetért abban, hogy a szélturbinák telepítése kellő odafigyeléssel megoldható a madárvilág jelentős zavarása nélkül. Nyitott kérdések leginkább az ízeltlábúak és a denevérek védelme kapcsán fogalmazódnak meg, de ennek magyarázata inkább a téma újszerűsége, semmint a szűklátókörű elutasítás.
Hazánkban a napelemparkokat
eddig inkább az ökológiai szempontból értékesebb gyepekre telepítették, mivel azokra kevesebb területalapú támogatás érkezik, mint a szántóföldekre. Pedig ez utóbbiak jelentős hányada már nehezen művelhető gazdaságosan, ezért célszerű volna ezek alternatív hasznosításáról gondoskodni – mutatott rá egy másik lényeges szempontra Nagy Dénes, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője.
A tájképvédelmi szempontokat dr. Boromisza Zsombor tájépítész, a MATE kutatója foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a tájkarakter-egységek lehatárolása az országban sikeresen lezárult. Ugyanakkor a jövőben ezek rendszeres felülvizsgálatára van szükség, hiszen a táj változása törvényszerű, ami a tájkép változásával is jár. Egy tartósan változatlan állapot önmagában még nem érték, mint ahogyan a láthatóság ténye, ami elsősorban a szélturbinák esetében felmerül, önmagában még nem kedvezőtlen tájképi hatás – mutatott rá a tájépítész.
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a napelemekről
