Miért költenek olykor hím madarak is?
A Pannon Egyetem Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja, a Debreceni Egyetem Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoportja, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének kutatói azt az evolúciós dilemmát vizsgálták, hogy miért mutatnak egyes fajok fordított ivari szerepeket. Vagyis miért látnak el a hímek teljes szülői feladatokat ahelyett, hogy sok tojót termékenyítenének meg?
Korábban azt gondolták, hogy a fordított ivari szerepeket sajátos ökológiai tényezők okozzák, például a táplálék elérhetősége vagy a költési siker. Azonban a kutatás eredményei szerint a szociális tényezők jelentik a fő hajtóerőt. Ezek közé tartozik a felnőttkori ivararány. Ha kevés a tojó és sok a hím, a hímek nagyobb eséllyel veszik át az utódok kizárólagos gondozásának feladatát.
A kutatás során különböző partimadár-fajokat vizsgáltak,
akik a természetben változatos ivari szerepeket mutatnak: van, ahol mindkét szülő gondoskodik a fiókákról, van, ahol csak az egyik, és az is előfordul, hogy a nevelésben a szülőkön kívül a csoport más tagjai is részt vesznek.
A Közép-Kínától Délkelet-Ázsiáig, valamint Indiában és Indonéziában honos, tavak és mocsarak lebegő vízinövényzetén élő fácánfarkú levéljáróra például az jellemző, hogy a tojók versengenek a hímekért, és több hímmel is párosodnak, míg az utóbbiak kotlanak és gondoskodnak az utódokról.
Az eredményekből kiderült, hogy az ehhez hasonló „fordított” ivari szerepek megjelenése a hímtöbbség mellett a magas ivarérett egyedsűrűséggel is összefügg.
A tanulmány részeként végzett filogenetikai útvonalelemzés (genetikai vizsgálatokra épülő törzsfejlődéstan) elsőként támasztotta alá azt az elképzelést, hogy az ivari szerepek függnek a felnőttkori ivararánytól (azaz a hímek és nőstények egymáshoz viszonyított számától), nem pedig az ivararány függ a szerepektől.
Ezek az eredmények új kutatási irányt nyitnak arra, hogy a hímek és nőstények eltérő párzási lehetőségei hogyan befolyásolják az ivari szerepeket, a párzási rendszereket és a szülői gondozást. A kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban jelent meg.
Ugyanakkor nem ez az egyetlen olyan párzási rendszer, ahol a hím költi ki a tojásokat. Ugyanígy tesznek a monogám emuk is, méghozzá nem is akármilyen teljesítménnyel.
Forrás: MTI, címlapkép: fácánfarkú levéljáró, Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több költés
Lásd még az emuknál.
A hím költi ki a fiókákat, majd gondoskodik róluk.
Igen, azért is tettem oda a cikket a végére. <3
Tényleg! Bocs’.
Semmi gond. 🙂