Újabb kísérlet jött össze: madárcsalogató köles és mohar terem a sáncokon

sármányok nádi sármány bunting emberiza pixa 1 nádi madarak 2

Újabb kísérlet jött össze: madárcsalogató köles és mohar terem a sáncokon


Centauri cen logo Cenweb

Tavasszal többször is beszámoltunk arról, hogy a vizes élőhelyek miatt emelt, körülbelül 80 centiméter magas és 2-2.5 méter széles földsáncokon több hullámban, több mint 120 virágos növényfajt vetettünk körülbelül 400 méteres hosszban. Ugyanakkor néhány gazdasági növényt is a magevő madárfajok, főként a verebek és a sármányok védelme miatt. Korábban is voltak kísérleteink, de ezek rendre meghiúsultak. Érdekes módon épp az idén, ebben a roppant nagy aszályban fordult elő először, hogy számos helyen kaptunk kalászos termést. Főként zab termett a patakparti sétány mellett, de sokfelé a köles és a mohar is termést hozott. Még a gyurgyalagok udvarában is.

A vetéseket többször ismételtük, legutoljára – és erről nem írtunk még – 2025.07.14-én. Részint ennek a vetésnek köszönhetően alakult ki egy rendkívül gazdag aprómagos területrész a Nagyfűz-gázló környékén, ahol nemcsak a sáncokon van rengeteg mohar és köles (a zab már eldobta a magjait), de sokfelé még a sétányból is ez a két aprómagos növény hajt.


Így végre egy rendkívül érdekes kísérletet is elvégezhetünk.

Egyelőre a magevőink, a verebek és a citromsármányok nem mennek rá erre az „ültetvényre” (ami sok helyen náddal kevert állományban nő), de nem is bánjuk. A vízparti telepítés mögött az a megfontolás áll, hogy talán nádasokhoz kötődő, a birtokon ritka madárfajokat marasztalhat egy efféle magbőség.

Elsősorban arra számítunk, hogy a délre húzódó nádi sármányok (Emberiza schoeniclus), amelyek nálunk eddig rendkívül kis számban fordultak elő (november és február között 1-4 példány), ha a nádasainkban nemcsak a nád magját találják, hanem más kívánatos magféléket is, talán többen lesznek és talán tovább maradnak a területen. Főként, ha időközben megérkeznek az őszi esők, és a nádasok jelentős része alatt ismét megjelenik a víz, elárasztott rétek és bővizű patakszakaszok, csobogók várják a sármányokat.


sármányok nádi sármány bunting emberiza pixa 1 nádi madarak 2
Fontos célkitűzésünk, hogy a nádi sármányt rendszeres telelővé, később esetleg fészkelő fajjá tegyük.
sármányok erdei sármány Emberiza bunting pixa
Az erdei sármány 2025-ig mindössze két esetben fordult elő Magyarországon biztosan. Egy-egy példányt fogtak a zalai Pölöskén és Szegeden (és akad még pár bizonytalan megfigyelése is). Igen kevés, de némi esély mégis van arra, hogy egy ilyen élőhelyen megkerüljön.

Egy ilyen élőhely vonzó lehet más, jóval ritkább, országosan is csak kivételes esetben előkerülő sármányfajoknak is, amilyen például a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) vagy az erdei sármány (Emberiza rustica). Nagy vágyunk, hogy a vizes élőhellyé alakulásunkat díjazza Európa egyik legérdekesebb és legszebb nádi madárfaja, a barkóscinege (Panurus biarmicus) és új madárfajként megjelenjen ő is. Mivel a barkósok is mageleségre térnek át télire, az ő megjelenésüket, esetleg helyben tartásukat is segítheti, ha magokban gazdag nádasterület várja őket. A másik hasonló élőhelyigényű, bár jóval kevesebb magot fogyasztó madárfaj a függőcinege (Remiz pendulinus). Őt is új fajként várjuk, és esetleg megkerülhet az őszi vonuláson is. A patakparti magas mohar esetleg neki is jó lehet.


Barkóscinege Panurus biarmicus nádi madarak
A barkóscinege új madárfaj volna a birtokon!

Egy ilyen „élőhelytípust”,

ahol nemcsak a nád rendkívül kemény és nehezen fogyasztható magjai állnak rendelkezésre, hanem nagy tömegben más aprómagfélék is, csak egy álom volt tavasszal. Elvi lehetőség. Ez most valóság. Szeptembertől megindul a fenti madárfajok vonulása és kóborlása, és ha addig ezek a moharos-köleses parti nádasok tartják magukat (és ki nem fosztják őket a verebek és citromsármányok), izgalmas lesz látni, vajon bejön-e bármi is a kalkulációnkból. Arra jó esélyünk van, hogy a mezei verebek (Passer montanus) és citromsármányok (Emberiza citrinella) nem fogják bántani a patakparti ültetvényeket, az Őskökényes környékén ugyanis a sármányetetőnél kényelmesebben juthatnak hozzá magokhoz, többek között köleshez is. Így tehát nem valószínű, hogy a nádast részesítenék előnyben.

A ritka énekesmadarak (sármányok, füzikék…) felbukkanásának esélye (az év egészét figyelembe véve) szeptember 15. és november 10. között a legnagyobb. A nyári árasztás terve nem jött be. Tudtuk is, hogy szerencse kellene hozzá, hisz az utóbbi évtizedben már kevés a nyári csapadék. Az őszi esők viszont nagy eséllyel megérkeznek. Így ebben az ígéretes időszakban jó eséllyel állhat együtt a megfelelő vízborítás és a bőséges táplálék. Reméljük, hogy megkerülhetnek ritka fajok is, és a jelenleg 155-nél tartó madárfajlistánk év végére elérheti a 160-at.



búbos cinege cinegék madáretetés madáretető madarak kert madárbarát pixa adomány

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. De jó, hogy a gabona vetése bejött!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük