Először sikerült a len vetése!
Továbbra is jó szériában vagyunk! Adja az ég, hogy ebben is maradhassunk. Igaz, a csapadékhiány most már durva aszályhoz vezethet, így a nagy bumm a madárvonulás idején elmaradhat, de az is odébb van még, körülbelül egy hónap maradt az intenzív madárvonulás kezdetéig, addig pedig bármi megtörténhet. Talán megérkezhet egy jelentős eső is.
A kisebb záporok kapcsán pedig mindig elmondjuk: árasztásra ezek nem elegendők, viszont a mézelő zónáknak minden csepp víz kapóra jön. A mézelő zónákon egy kisebb eső is segíti a palántákat, a virágos növényeink csírázását, fejlődését vagy életben maradását.
2020 óta kísérletezünk a mézelő zónákon a virágos növényekkel.
Van, akivel komoly sikereket értünk el, Ilyen a bíborhere (Trifolium incarnatum), a vörös here (Trifolium pratense), a fehér here (Trifolium repens) vagy a komlós lucerna (Medicago lupulina), de akadtak kudarcaink is. Többször is próbálkoztunk a legendás mézontófű (Phacelia tanacetifolia) vetésével, de sikertelenül. Az idén ez is sikerült. Elsőként a Sakál-gázlónál találtunk egy kisebb virágzó állományt, jó pár helyen van jelen néhány tő a patakparti sétány nádszegélyeiben, és a következő hetekben sokfelé fog újabb területeken virítani, főként a terelősáncokon. Különösen sok várható a Nagyfűz-gázlónál az Edward-sáncon.
A házi len (Linum usitatissimum) vetésével szintén a kezdetektől kísérletezünk.
Hatalmas területeken, nagy mennyiségben sok alkalommal vetettük (felülvetéssel), de egyszer sem jártunk sikerrel. Pontosabban egy alkalommal az Őskökényes keleti oldalán, a parkoló mellett kaptunk egy, azaz egyetlen egy virágocskát, amiről fotónk se maradt, mert mielőtt megfotóztuk volna, a kivirulásának másnapján valaki lelegelte.
Kérdés persze, hogy ennyi sikertelenség után miért szórtuk a magjait továbbra is rendületlenül. Ennek két oka van: a lenmag viszonylag elérhető áron kapható takarmányboltban, és a vetéseket csírázás nélkül is hasznos találtuk, hiszen a lenmagot számos állat szereti, a rágcsálóktól a madarakig. Így az sem kizárható, hogy a sorozatos sikertelenség oka részben (nagy részben?) az lehetett, hogy a talajfelszínen heverő magokat hamar összeszedték a madarak (elsősorban a sármányok) és a rágcsálók (az idén is észleltük, hogy a magevő madarak tömegesen mentek rá a mézelő zónáink friss vetéseire).
De minthogy ipari mennyiségben szórtuk évről évre,
ez tűnik a kevésbé valószínű oknak. Sokkal inkább arról van szó, hogy míg a bíborhere, és általában a herefélék (a fűfélék is) fedés nélkül, felülvetéssel, a talajra szórva is eredményesen csírázhatnak és gyökeresedhetnek megfelelően csapadékos időben, a len jóval kényesebb, és igényli a talajtakarást.
Az irodalom szerint 1-2 centis mélység kell a magnak és legjobb március első felében vetni. A vetéssel eltaláltuk az idén az ideális időszakot, ám a magokat ezúttal is csak kiszórtuk, igaz ezúttal a földmunkák miatt megbolygatott laza talajokra, a sáncokra és a gázlókra. Itt egyáltalán nem kizárt, hogy eleve bejuthattak magok a nagyobb résekbe, ráadásul az eső is bedolgozhatta a magokat a talajba, akár centiméteres mélységbe is. Négy hullámban vetettünk virágos növényfajokat (több mint 120 fajt 2025-ben!), ezért a csírázások és virágzások is elhúzódnak.
2025. június 18-án kora reggel ismét kellemes meglepetés ért minket.
Szokásos terepbejárásunk során nemcsak a madarak pezsgésében lelhettük örömünket, hanem a len első virágaiban is! Ilyen sem volt még a birtok történetében. Bár a len sokfelé gyakori növény, nekünk meg kellett dolgozni ezért a napért. Öt évnyi kísérletezés után végre tisztesen virágzó lentövekre bukkantunk a Dalmatina-gázlón. Azért is érdekes ez, mert a gázlók többnyire rendkívül nedvesek még száraz időben is, sőt: iszaposak. annyira, hogy például a Dalmatina-gázlón átkelni sem lehetett az aszály megérkezéséig, mert elsüllyedtünk volna. Itt tehát egyrészt biztosított volt mindvégig a nedvesség a csírázáshoz és a fejlődéshez, ugyanakkor az irodalom szerint a len nem kedveli a nedves helyeket.
A Dalmatina-gázló az egyik legnedvesebb, félig mocsaras, ráadásul árnyékos, rendkívül hűvös pontja a rezervátumunknak, ezért érdekes, mennyire szépen virágzik ott is a len. Kicsit alaposabban körbenézve a környéken, láttuk, hogy a Nagyberek-csatorna mentén is vannak virágzó tövek, s úgy tűnik, hogy számos tő növekszik további területeken, főként a sáncokon (ezek viszont már napsütötte, melegebb és szárazabb élőhelyek).
Nagy öröm ez, és megint csak tanulságos eset.
Ugyanazt mondhatjuk, amit a mézontófű esetében: még ha valami tartósan nem sikerül, akkor sem kell feltétlenül elengedni a terveket. 2025 tavaszán valójában már nem is hittük, hogy a len vetése sikerülhet, de azért megpróbáltuk. Úgy voltunk vele: azért ez most más helyzet. Porhanyós, bolygatott, szűz földre szórjuk, nedves helyen, hátha ez már elég lesz. Ha meg nem, akkor sincs gond, legfeljebb megint csak adunk egy gazdag táplálékforrást a patakpart madarainak és rágcsálóinak.
A len egynyári növény, tehát még ha az idén nem is lesz ritkaság, nagy kérdés, mi történik majd 2026-ban. Elvileg a bíborhere is olyan faj, amit évente újra kell vetni, de azokban a parcellákban, ahol 2022 őszén vetettük, a 2023-as tömeges virágzást követően, 2024-ben, sőt 2025-ben is jelen van a bíborhere, még ha nem is tömegesen. Az történt, amire számítottunk is: ha a kaszálással addig várunk, míg a bíborhere is eldobja a magjait, akkor természetes úton is képes megmaradni a területen (legalábbis egy ideig). Most azt reméljük, hogy amint a bíborhere képes volt megkapaszkodni nálunk, úgy talán a len is képes lesz a patakpart mentén, a sáncokon egy önfenntartó állományt kialakítani.
A len virágait utoljára 2022-ben Fejér megyében fotóztam egy gyurgyalagtelepnél (Merops apiaster), amit ebben a videóban is láthattok. A közelünkben az M7-es rézsűjében láttam több helyen is tekintélyes állományokat, melyek látványos és gyönyörű kék foltokat adnak a pálya mentén.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Erről a videóról már elfeledkeztem, pedig nagyon jó! 🙂
Köszi, bevallom: én is szeretem, de tudtommal Mara is. Sajnos az utóbbi hónapok adóssága, hogy videók készítésére nemigen jutott idő. Most, hogy talán már 1-2 napon belül érkezik a drón is, igyekszünk ezen is változtatni. Sajnos az utóbbi hónapok forradalmi haladásának ez is ára volt – semmi sincs ingyen 🙂 A lent sem sikerült normálisan megfotózni, de ma újra próbálkozom. 🙂
Hasonlóan szuper videó „Az Alföld madarai” vagy „A téli Balaton madarai” is! 🙂
Tudom, most a birtokkal vagy elfoglalva, de ezt a sorozatot folytathatnád egyszer! Bemutatva azt a tájegységet és az ott élő állatokat, növényeket. Nagyon jó lenne…!
Az apró kicsi kék virágoknak meg drukkolok! 🙂
Mondjuk, cikkekbe ágyazott kisebb videókat viszont jóval többet adunk, mint korábban, de ezek nyers videók, illusztrációk, dokumentációk csak 🙂
A videókat, úgy általában, nem is hiányolom! 🙂
Csak arra gondoltam, hogy ha esetleg nem lennének ötleteid a jövőre nézvést… (Viccelek, természetesen! 🙂 )