Egészen szürreális, ahogyan kiemelték a koronázási palástot a helyéről
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Ezzel megkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb ereklyéjének otthont adó terem felújítása. A palást termének korszerűsítése alatt, néhány hónapra eltűnik a csaknem ezeréves miseruha a látogatók kíváncsi tekintete elől. Júniustól egy sokkal modernebb, korszerűbb helyiségben várja az érdeklődőket.
Hosszan tartó előkészületek után a Nemzeti Múzeum szakemberei a legnagyobb elővigyázatosság mellett emelték ki vitrinjéből és helyezték egy biztonságos tárolóba a koronázási palástot. Mivel az ereklye – amelyet minden magyar király viselt – a magyar történelem egyik legfontosabb darabja, a restaurátorok védőruhában, kesztyűben és maszkban végzeték a műveletet, úgy, hogy ne érjenek közvetlenül a palásthoz, amelynek anyaga rendkívül sérülékeny, a fénytől és a páratatalom változásaitól is védeni kell.
A terem teljes egészében megújul, a munkában egy teljes stáb vesz részt restaurátorokkal, muzeológusokkal, múzeumpedagógusokkal, biztonsági szakemberekkel, műtárgyszállítókkal, építészekkel, projektmenedzserekkel és kommunikációs szakemberekkel.
Az átalakítás ideje alatt a múzeum féltve őrzött kincsét biztonságba helyezik, a munkák befejeztével pedig egy teljesen új, modern, minden állományvédelmi és biztonsági feltételnek megfelelő vitrinbe teszik vissza, amely a terem közepére kerül.
Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnök-főigazgatója decemberben jelentette be, hogy a nemzeti ereklye, egyben az európai textilművészet kiemelkedő darabjának környezete megújul. A munkálatok a koronázási palást terme mellett a Seuso-kincs, a Széchényi-terem és a Látványraktár kiállítási tereit is érintik.
„Több mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legfontosabb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra” – mondta korábban L. Simon László, a projekt vezetője, akit Zsigmond Gábor kért fel a munka irányítására.
A palást terme teljesen megváltozik,
különleges LED falak fogják biztosítani a modern látványvilágot, a terem régi bejáratának újranyitásával pedig biztosítják, hogy a lehető legtöbb látogató gyönyörködhessen a különleges műtárgyban. A koronázási palást új vitrinjét Olaszországban gyártják, vandálbiztos és golyóálló lesz. A projekt keretei között készül a palást számára egy menekítő láda, amely minden körülmények között megóvja az ereklyét. A felújítás tervei között szerepel az Éremtár modernizálása is, valamint az állandó kiállítás termeinek részleges felújítása.
A palást a magyar államiság egyik legkiemelkedőbb jelképe. Szent István és Gizella a rendkívül díszes hímzett textíliát miseruhaként adományozta a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának 1031-ben. A 12. században a miseruhát – mint az államalapító ereklyéjét – átalakították palásttá, hogy a magyar királyok koronázási öltözetének része lehessen. Ettől kezdve egészen 1916-ig – IV. Károly koronázásáig – minden magyar király ezt a palástot öltötte magára a koronázási szertartáson.
A ruha különlegessége, hogy Szent Istvánról, feleségéről, Gizelláról és fiukról, Imre hercegről is látható rajta korabeli ábrázolás. A koronázási jelvényeket, köztük a magyar koronázási palástot az Amerikai Egyesült Államok 48 évvel ezelőtt, 1978. január 6-án szolgáltatta vissza Magyarország számára ünnepélyes keretek között.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Screenshot
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több történelem
Ez egészen elképesztő- amikor nem volt még ilyen technika az állag megőrzésre- vajon hogyan maradt mégis meg a palást, amikor még a föld alatt is volt évekig. Vajon a ládában mi volt ami tartósította a texilt? Végig néztem a koronázási filmet is- egészen elképesztő nagyságú a „holdudvar”- s micsoda érték, hogy kópia maradt az akkori nagyságokról a hatalomban. Vajon ha marad a monarchia, hogyan élnénk ma? Talán nem lenne Trianon sem (Gróf Apponyit is mutatta a film) – nekem külön élmény volt Gróf Batthyany -Strattmann László grófot látni, gyakran sétálunk a körmendi kastélyparkban ahova kórházat épített a szegényeknek és egy életen át dolgozott , ingyen gyógyított és adott. A jelenlegi munkahelyem a tiszteletére díjat alapított ( a körmendi telephely is a szhelyi kh.-hoz tartozik), amelyet minden évben a megye egy olyan kiváló orvosának adományoznak , aki a lélek gyógyítását is ugyan olyan fontosnak tarja a munkájában mint a testi bajokét. Hamarosan ebben a hónapban is átadásra kerül. Milyen kár, hogy a király mellett nincs ott Zita királynő:-))) Azon a télen sem volt nagy hó.
Megnéztem én is a filmet. Hálás vagyok érte, hogy láthattam!
Különös érzés volt látni a múlt század eleji Budapestet, az akkor élt embereket. Megadták a módját a ceremóniának – nyilván megvoltak erre a szabályok régóta.
S közben már javában folyt az első világháború…
Vajon tisztították-e, ha igen, hogyan?
Kiknek a DNS-ét őrizhette meg?
Húhh -ez nagyon jó felvetés- micsoda történetek keletezheznek egy ilyen vizsgálatból.
Csodálkoznék, ha ez másnak még nem jutott eszébe.