Volt már ennél kisebb is a Balaton vize
Az üledékből vett minták alapján az elmúlt 11 ezer év legszárazabb időszakában akár 0,7-1,7 méterrel alacsonyabban állhatott a Balaton vize. A klímamodellek szerint a tó évtizedek múlva akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet – derült ki az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének, a Pannon Egyetemnek és a Földtani és Geokémiai Intézetnek a legújabb vizsgálatából.
A kutatócsoport Magyari Enikő vezetésével a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálta. Vizsgálatuk eredményei a Quaternary Science Reviews folyóiratban jelentek meg.
Radiokarbonos kormeghatározással
állapították meg az üledékrétegek korát, majd többféle vizsgálati módszerrel tárták fel, hogyan változott a Balaton környezete az elmúlt évezredek során. Megvizsgálták az üledék kémiai összetételét, az ásványok összetételét és szerkezetét, valamint a bennük található elemek és izotópok arányát, amelyekből a párolgás mértékére és a vízszint változásaira lehet következtetni.
Korszerű mikroszkópos vizsgálatokkal azt is elemezték, hogyan épülnek fel azok a karbonátásványok, amelyek egykor a Balaton vizében képződtek. Emellett az üledék szemcseméretét, szervesanyag-tartalmát és más tulajdonságait is vizsgálták, valamint geofizikai mérések segítségével rekonstruálták a tómeder múltbeli változásait.
A kutatók két olyan tartós időszakot azonosítottak,
amikor a párolgás erős, a vízszint pedig tartósan alacsony volt: körülbelül 8050-7350, illetve 5450-4500 évvel ezelőtt. Az adatok szerint az első periódus volt a legszárazabb az elmúlt 11 ezer évben. Ekkor a nyarak melegebbé váltak, miközben kevesebb nedvesség érkezett a térségbe. A vízmélység mindössze körülbelül 2,5-3,5 méter lehetett, szemben a 2017-es 4,2 méterrel. Ez 0,7-1,7 méterrel alacsonyabb vízfelszínt jelez. A mélyebb nyílt víz területe erősen összehúzódott, és főként a Szemesi-medencére korlátozódhatott, bár a tó nem száradt ki teljesen.
A kutatók szerint azt nem lehet pontosan megjósolni, hogy elérheti-e ismét ezt a szintet a Balaton, mivel az ősi, valamint a mai vízszintek nem feleltethetők meg közvetlenül egymásnak. A regionális klímamodelleken alapuló előrejelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy külső vízpótlás nélkül a század folyamán egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások, a folyamat pedig a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint 2050 után felgyorsulhat.
Bár ezek nem pontos előrejelzések, arra figyelmeztetnek, hogy a tartós felmelegedéssel és külső vízpótlás hiányában a Balaton akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet. A holocén történet megmutatja a Balaton természetes változékonyságának határait, és a múltbéli adatok segítenek elkülöníteni a természetes ingadozásokat az emberi vízszabályozás és a gyorsuló felmelegedés hatásaitól.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Balaton
„A kutatók két olyan tartós időszakot azonosítottak,
amikor a párolgás erős, a vízszint pedig tartósan alacsony volt: körülbelül 8050-7350, illetve 5450-4500 évvel ezelőtt”. Vajon akkor mitől volt globális felmelegedés? Az ókor előtti barlanglakók tűzeitől? Ez is olyasmi lehet mint amikor kihaltak a dinoszauruszok.- bár az évmilliókkal előbb volt. Az emberiség is ki fog halni és jön majd egy új faj- ahogy Cen is írta korábban- , na akkor az istenhívőknek annyi, ki fogja megmenteni őket? Vajon egy víz nélküli élet lehetséges e? Eszembe jutott Kellermayer Miklós prof. könyve (Élet), aki a korai kutatásaiban rájött, hogy kötött víz kell a cytosceletonban ahhoz , hogy a sejt életképes legyen, csak az a „valami” nincs meg ami a négy alapelemből szerves molekulát tud létrehozni amiben ott lesz a kötött víz. Lehet, hogy az emberi lélek az a kötött víz- ez amit kilehelünk amikor átkelünk egy másik dimenzióba. Amikor Édesanyám meghalt- 18 órán át tartott- ott ültünk vele a nővéremmel, hihetetlen mennyiségű víz távozott a testéből a bőrén át és a zihálással a tüdejéből, szóval egészen közelről látni ezt megváltoztatta a halálról alkotott elképzeléseim. Milyen szerencsés az akinek ez egy pillanat alatt sikerül. Ha az Univerzum kegyes lesz hozzánk akkor jön majd egy meteor ami becsapódik a Földbe és nekünk is annyi egy pillanat alatt. Vagy ahogy Petőfi írta „Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… -” Na ez az én hajnali merengésem az életető vízről.:-)))) Kedves Mara, nagyon inspiráló ez a cikk.
Örülök, köszönöm a kedves szavakat. 🙂 Nagyon érdekes, amiket írsz. Az alacsony vízszinthez az is hozzájárulhatott, hogy akkor teljesen más volt a táj és senki nem törekedett arra, hogy a Balaton egy nyaralótó legyen. Végig minden mocsár volt, ebben terült el egy tószerű képződmény. Egyébként nem biztos, hogy az globális felmelegdés volt, lehet, hogy csak lokális. Cseti azt írja, a Föld tengelyferdesége, pályájának alakja és a tengely irányának változása évezredes ciklusokban módosítja, hogy mennyi napsugárzás ér egyes térségeket. A holocén elején az északi félteke nyarai erősebb besugárzást kaptak, ami melegebb nyarakat okozott.
Huhh Cseti milyen jókat mond- akkor ez azt jelenti szükségszerű részben ami most történik, mi emberek meg rásegítettünk a dologra az életmódunkkal úgy globálisan. Azt mondtam a lányomnak, ha véletlenül hirtelen feldobom a pacskert, akkor én biournát kérek és legyek fa valahol ahol a szívének kedves.