Gyorsabban fejlődhetett a korai univerzum, mint gondolták
A kutatók a James Webb-űrtávcső adatainak vizsgálatával kimutatták, hogy a fiatal, tízmilliárd évvel ezelőtti univerzum sokkal kevésbé volt kaotikus és rendezetlen, mint azt korábban gondolták. Az ekkori galaxisok sokkal gyorsabban fejlődhettek annál, mint ahogy azt az eddigi elméletek jósolták – olvasható a csillagaszat.hu hírportálon.
A James Webb-űrtávcső
kifinomult kamerái csillagküllőket fedeztek fel azokban a galaxisokban, amelyek mindössze pár milliárd évvel az ősrobbanás után keletkeztek. (A csillagküllők olyan elnyúlt, a spirálgalaxisok központi régiójához csatlakozó, egy bicikli küllőjéhez hasonlítható alakzatok, ahol sok csillag helyezkedik el egymás közelében.) A küllők kialakulása szabályozza a csillagok születését oly módon, hogy a csillagközi gázt a galaxis központi régiója felé vezeti. Így tehát azok a galaxisok, amelyeknek van küllője, már egy nyugodtabb, “érettebb” fejlődési szakaszba léptek a nagy csillagkeletkezési rátát mutató, fiatal galaxisokkal ellentétben.
“A korai univerzum galaxisai sokkal gyorsabban fejlődtek, mint azt gondoltuk volna” – mondta Zoe Le Conte, a kutatás vezetője. “Ez azért igazán meglepő, mert arra számítottak, hogy a fiatal világegyetem még sokkal turbulensebb és kaotikusabb volt. Régebbi elméleteink szerint ilyenkor gyakoriak lehettek a galaxisok közötti ütközések, és ennek következtében még sok csillagközi gáz várt arra, hogy csillagokká alakuljon. A James Webb-űrtávcső adatai azonban felfedték előttünk, hogy ez az elmélet mégsem helytálló, és hogy világunk fiatalkorában a galaxisok az elvárt ütemnél jóval gyorsabban fejlődtek”.
Nem most történik meg először,
hogy a kutatók a 13,8 milliárd éves univerzum fiatalkorát vizsgálják: minél távolabbra nézünk a távcsövekkel, az időben is annál távolabbra tekintünk vissza. Korábban a Hubble-űrtávcső is felfedezett küllős spirálgalaxisokat a távoli, így tehát fiatal világegyetemben, de ezzel az eszközzel csak a négy-hatmilliárd éves univerzum állapotát tudták megfigyelni.
A James Webb-űrtávcső kifinomult kamerái viszont a körülbelül egymilliárd évvel korábbi állapotát is vizsgálják a világunknak. Az adatok szerint pedig 9-11,5 milliárd évvel ezelőtt is léteztek már küllős spirálgalaxisok. Összesen 368 távoli spirálgalaxist vizsgáltak meg részletesen, és meglepő módon arra a következtetésre jutottak, hogy a mintának körülbelül az egyötöd része küllős spirálgalaxis. A Hubble feleennyi küllős galaxist fedezett fel.
Az univerzum minél távolabbi régióit szemlélték a kutatók, annál kevesebb küllős spirálgalaxist tudtak azonosítani. Valószínűleg azért, mert a világegyetem fiatal korában a galaxisok még nem jutottak el erre a fejlettség szintre. Vagyis csak olyan rövid spirálkarjaik vannak, amelyeknek kimutatására még a James Webb-űrtávcső csúcstechnológiája sem képes – olvasható Könyves-Tóth Réka cikkében.
A következő lépésben a kutatócsoport az univerzum még korábbi, mindössze 1,6 milliárd éves állapotában vizsgálná a csillagküllők fejlődését.
Forrás: MTI, kép: a Messier 74 (más néven M74 vagy NGC 628) spirálgalaxis a halak csillagképben a Webb felvételén, forrás: NASA/Flickr, CC BY 2.0 DEED
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kozmosz
