Komposztálni, komposztálni, komposztálni! | Videó
A komposztálás jelentőségére hívta fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapja alkalmából.
„Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti”.
A kertben termelődő zöldhulladék
műanyag zsákos elszállíttatása helyett a szakemberek arra bíztatják a lakosságot, hogy kezdjen el komposztálni. Akinek nem áll még a megfelelő mennyiség rendelkezésre, annak segítségül szolgálhatnak az ÖMKi országos komposzt térképének friss adatai, amelyek segítségével a hobbikertészek és a növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban többféle komposztálási megoldásról is szó esik.
A komposztálást kisléptékben is érdemes elkezdeni, akár egyedül, akár másokkal. A közösségi komposztálás nemcsak a konyhai zöldhulladék hasznosítását adja, hanem olyan edukációs projekt lehet, amibe kicsiket-nagyokat egyaránt be lehet vonni.
A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként lehet használni.
Előállításához számos alapanyag és módszer alkalmazható. Példaként említik egyebek mellett a növényi eredetű alapanyagokból létrehozott zöldkomposztot, a komposztált állati trágyát, a gombatermesztésből megmaradó gombakomposztot, a giliszták segítségével előállított vermikomposztot (más néven gilisztahumuszt) vagy a folyékony települési szennyvíz üledékéből – szigorúan szabályozott módon – előállított szennyvíziszap-komposztot. Ez utóbbi ökológiai gazdálkodásban nem használható.
Te komposztálsz? Írd meg hozzászólásban! 🙂
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több a talajról és a komposztálásról
Nekem volt komposztálóm, minden bele ment, a zöldhulladék, apró faágak, elhasználódott virágföld. Minden évben a magas ágyásomhozl innen ástam a földet és kevertem virágfölddel, de olyan is volt, hogy az ágyás aljába a levágott bokrok ágait is beleraktam. nagyon jól működött, igen szép termésem volt az egy négyzetméteres kb. 1 m. magas ágyásomban. Itt a városi lakásban még nem próbálkoztam, nem igazán van helyem egy komposztálóhoz a teraszon, de magas ágyásom itt is van és abba sima szántőföldről hozott földet keverek a virágfölddel. Szédületes mennyiségű uborka termett, meg paradicsom, pedig a föld vastagság a gyökereknek alig 30 cm. Háztartási hulladékom minimális van, lehet egy vödör is elég lenne a zöldség hulladéknak meg a tojáshéjnak pl. Teruo Higa könyve nagyon klassz-Forradalom a Föld megmentéséért címmel, ott még a tűzhely hamuját is a fák alá öntötték a háztartási hulladékkal együtt és abban földben lett egy olyan baktérium elegy aerob és anaerob együtt amiből aztán később amikor kikutatták milyen baktériumok vannak együtt, azt melaszba oltva olyan fermentum keletkezett amit pl. növények permetezésére , vagy talaj kezelésére használtak. Huh de régen olvastam- újra elő kell venni. Gyógyászati felhasználással is próbálkoztak. Van egy cég EM-BIO azt hiszem a nevük akik ezzel foglalkoztak, nem tudom működik e még.