Csütörtökön kezdődik a 2026-os mohácsi busójárás
A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával kezdődik a busójárás. A téltemető, tavaszköszöntő népszokást február 12. és 17. között rendezik több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport részvételével. Több mint száz program lesz.
A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó
rendezvény a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal kezdődik. Délben nyílik a népművészeti és kézműves vásár a belvárosban. Délután indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől. Ezután a város utcáin és terein gyermek maskarások szabad farsangolása veszi kezdetét. A rongyokból álló ruházatukról ismert jankelék és kisbusók hamut és fűrészport szórnak.
A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót. Busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután Hagyomány és Lélek címmel a Kalkán család négy nemzedékének busómaszkjaiból nyílik kiállítás. Este a Glasovi zenekar adja a ritmust a délszláv táncokhoz.
Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak. Néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon, míg délután öt órától maszkok, busókellékek és más népművészeti tárgyak láthatók a Kossuth Teátrum Művelődési Házban.
Szombaton
hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetünk bepillantást. Már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel városszerte, de látványfőzéseket is tartanak a Busóudvarban.
Kézműves sarok nyílik a Diaművek csapatával a Busóudvarban, lesznek táncházak, míg délután „Vigasság a busókkal” címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokacbab látványfőzéssel és ételkóstoltatással várják a látogatókat a Síp utcában.
A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják. Aznap délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók, majd a borzas bundába öltözött alakoskodók dél után kelnek át csónakkal a Duna keleti partjáról a nyugatira, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Vasárnap – egyebek mellett – látvány-maszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.
Hétfőn
10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az épülő mohácsi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési munkái miatt az 57-es és 56-os utakon jelentősebb torlódásra kell számítani, s azt javasolják, hogy az autópályán érkezők a Nagynyárádi lehajtót használják, illetve az ország keleti részéről érkezők parkoljanak a Duna keleti partján, Újmohácson, hiszen komppal a forgatag közepén találják magukat. A közösségi közlekedést megerősítik a busójárás ideje alatt, ezért a szervezők javasolják a buszok, vonatok igénybevételét az autók helyett.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen, az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Wikimedia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több program
A”Kaposvár most” FB oldalon, a Sonline-on és a város FB oldalán is rengeteg kép van fent a megújított farsangolásról volt városomban:-) ezt egy kicsit sajnálom. Régebben a Dorottya bálba is eljártunk(a Csokonay darabra emlékezve) , nagyon szép volt a tükör terem a Dorottya hotelben. Febr.6-n tartották , kivonult a város összes sznob lakója- köztük mi is, mert az egyik rokonunk sosem hagyta volna ki és rávett minket is, hogy menjünk velük. Bál szépét is választottak és jó kis tombola nyeremények voltak- sosem nyertünk:-)). Aztán amikor gyerekeink lettek többet nem mentünk, inkább a farsangi felvonulást néztük meg. Itt semmi ilyesmi nincs. Busójáráson egyszer voltam még egyetem előtt -volt egy sokac lakótársam a nővérszállón, Ő hívott meg minket. Ijesztő volt a sok maszkos hangos felvonuló, nem csoda, hogy a törökök észtvesztve menekültek:-)))
Mostanában meg már a fánksütéssel ünnepelünk, annak is a könnyített forgácsfánk verziójával, meg a malaccal, ami meg a forgácsfánk tésztájának a kanállal szaggatása a forró olajba és jó is pufi fánkocskák lesznek belőle. Nagyon finom és gyorsan van. Szóval klassz farsangolást mindenkinek!!
Én is forgácsfánkot szoktam sütni, vagy ahogyan a szülőfalumban hívták: csörögét. Tényleg gyorsan megvan, és hidegen is finom.
Igen- nálunk is csörögének is mondták illetve az olajba szaggatós kanalas verziót egérnek, vagy malacnak.
A múlt héten degeszre ettük magunkat belőle, nem lehet abbahagyni frissen.
Mi is csörögének hívjuk. 🙂 Nagyon szeretem, jó is, hogy mondtátok!