A kvantumpöttyök felfedezéséért járt az idei kémiai Nobel-díj

kvantumpont

A kvantumpöttyök felfedezéséért járt az idei kémiai Nobel-díj


A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat. Az Egyesült Államkban dolgozó kutatók a nanotechnológia egy fontos magját vetették el.

A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.

A kémiai Nobel-díj nyerteseinek nevét már órákkal a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése előtt véletlenül nyilvánosságra hozták egy emailben, amely több svéd laphoz is eljutott. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Hans Ellegren, az akadémia főtitkára elmondta, hogy nagyon sajnálják a történteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyertesek kiválasztása hosszú folyamat, és a kiszivárgott levél nem befolyásolta a döntést.

A bejelentést követően telefonon kapcsolták Moungi Bawendit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósát.

A francia születésű kutató elárulta, hogy álmából ébresztették fel a hírrel, amely nagyon meglepte.

Mint elmondta, nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést, de ezen a tudományterületen nagyon sokan dolgoznak, ezért nem gondolta, hogy megkaphatja munkájáért a Nobel-díjat. Újságírói kérdésre azt is hozzátett, nem tudott róla, hogy a díjazottak neve korábban kiszivárgott. A felfedezés jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy még csak az út elején járnak, és nagy jövőt jósolt a gyakorlati alkalmazásnak.


Moungi Bawendi előadása a nanokristályokról

Az idei díjazottaknak sikerült olyan parányi részecskéket létrehozniuk, amelyek tulajdonságait a kvantumjelenségek határozzák meg. Ezek a kvantumpöttyök ma már a nanotechnológia fontos részei. „A kvantumpöttyöknek sok érdekes és szokatlan tulajdonságuk van. Egyik fontos tulajdonságuk, hogy méretüktől függően különböző a színük” – mondta Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

A fizikusok rég tudták, hogy elméletben a nanorészecskéknek méretfüggő kvantumhatásai lehetnek, de mivel akkoriban majdnem lehetetlen volt a nanodimenzióban részecskéket létrehozni, kevesen hittek abban, hogy ennek valaha gyakorlati alkalmazása lehet.

Az 1980-as évek elején azonban Alekszej Jekimovnak sikerült méretfüggő kvantumhatásokat létrehoznia színes üvegben. A színt réz-klorid nanorészecskék adták, és Jekimovnak sikerült bizonyítania, hogy a részecskék mérete befolyásolta az üveg színét kvantumhatásokon keresztül.

Néhány évvel később Louis Brus lett az első tudós a világon, akinek sikerült a méretfüggő kvantumhatásokat bizonyítania folyadékban szabadon lebegő részecskékben. Moungi Bawendi 1993-ban forradalmasította a kvantumpöttyök kémiai előállítását, csaknem tökéletes részecskéket létrehozva.


Mik azok a kvantumpöttyök?

Erre szükség volt ahhoz, hogy a kvantumpöttyök a gyakorlatban is felhasználhatók legyenek. A kvantumpöttyök ma már számítógép-monitorokat és QLED-technológián alapuló tévéképernyőket világítanak meg, megtalálhatók LED-lámpákban, de biokémikusok és orvosok is használják biológiai szövetek feltérképezéséhez. Egyelőre azonban még csak a gyakorlati alkalmazások elején jár a világ, kutatók szerint a kvantumpöttyök a jövőben hozzájárulhatnak például flexibilis elektronikai eszközök, parányi szenzorok és vékonyabb napelemek létrehozásához, de a titkosított kvantumkommunikációban is szerepük lehet.

Louis E. Brus 1943-ban született az Egyesült Államokban, az ohiói Clevelandben. PhD-jét 1969-ban szerezte a Columbia Egyetemen. 1972-ben kapott állást az AT&T Bell Labs-nél, ahol 23 évet töltött, és ennek az időnek nagy részét a nanokristályok tanulmányozásának szentelte. Jelenleg a Columbia Egyetem professor emeritusa.

Moungi G. Bawendi 1961-ben született Franciaországban, Párizsban, és Tunéziában, valamint az Egyesült Államokban nőtt fel. PhD-jét 1988-ban a Chicagói Egyetemen szerezte, posztdoktori kutatásait Brus mellett végezte. 1990-ben kezdett dolgozni a Massachusettsi Műszaki Egyetemen, jelenleg is az MIT professzora.

Alekszej Jekimov 1945-ben született az egykori Szovjetunióban. PhD-jét 1974-ben szerezte meg a szentpétervári Ioffe Fizikai-Műszaki Intézetben, és a Vavilov Állami Optikai Intézetben dolgozott, mielőtt az Egyesült Államokba költözött. 1999-ben lett a New York-i Nanocrystals Technology Inc. vezető kutatója.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legfontosabb cikkekről!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!

    még több tudomány

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    még több felfedezés

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük