Csaló volt Joseph Haydn vagy csak meg akart élni?
Vékás Lajos jogtudós, akadémikus a 18. századi bécsi klasszikus zene óriásának izzadságos szerzői jogi küzdelmeiről tartott előadást a korszak és napjaink szemüvegén keresztül.
A videón visszanézhető előadás különlegességét a kamarazenei betétek adják. A Classicus Quartet azt az F-dúr vonósnégyest szólaltatta meg több részletben, amelynek kiadási és szerződéses konfliktusai az előadás kiindulópontját adták.
Nem nehéz párhuzamot találni Haydn kora és a 21. század eleje közt.
Az amúgy is mozgalmas életutat bejáró Haydn szerencsétlenségére abban a korban élt, amikor a szerzői jogvédelem még éppen csak kezdő lépéseit tette. A kaotikus körülmények között a jogilag mellőzött komponistáknak maguknak kellett oltalmazniuk az érdekeiket. Haydn, kortársaihoz hasonlóan, többfrontos harcra kényszerült. Szinte reménytelen küzdelmet folytatott a zeneműkiadókkal művei kellő anyagi elismeréséért, miközben folyamatosan védekeznie kellett a műveit jogtalanul másolókkal szemben.
Joseph Haydn mai szemmel jogsértőnek tűnő módszert választott: ugyanazt a zeneművet több kiadónak is eladta, megszegve szerződéses vállalásait. Emiatt hosszadalmas, magyarázkodó levélváltásokba volt kénytelen bonyolódni velük. Első pillantásra akár úgy is tűnhet, hogy Haydn ügyes – méginkább ügyetlen – csaló volt. Vékás Lajos azonban hamar rávilágít, hogy a mai szemmel magától értetődő, sommás ítélet elhamarkodott és félrevezető lehet. A 18. század második felének társadalmi és jogi viszonyai közt Haydn „ügyeskedése” inkább egy kialakulatlan rendszer, mondhatni, természetes következménye volt.
Haydn nem „született szerződésszegő” volt,
hanem egy jogi védelem nélküli korszak szereplője és bizonyos értelemben áldozata. A szerzői jog intézménye ugyanis még nem létezett az európai kontinensen. A zenei és képzőművészeti alkotások terjesztését kíméletlen, kaotikus viszonyok jellemezték. A kiadók és kottamásolók uralta közegben, a kamarazenei művek iránti hatalmas kereslet mellett a zeneszerzők jogilag kiszolgáltatott helyzetben voltak kénytelenek tűrni, hogy műveik kalózkiadásokban és orvmásolók keze nyomán szaporodtak és terjedtek.
Vékás Lajos előadásában azt a tágabb jogtörténeti kérdést is megvizsgálta, hogy miért nem alakult ki korábban a szerzői jogvédelem, miközben az ókori római magánjog már kétezer évvel korábban olyan szabályozást hozott létre más jogi területeken, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal, de ma is mérvadó. A jogtudós ennek apropóján sorra vette azokat a gazdasági, technológiai, társadalmi folyamatokat, amelyek a 15–16. századtól kezdve fokozatosan megteremtették a jogvédelem iránti igényt, és amelyek végül a 18. század első felében az első szerzői jogi törvény megszületéséhez vezettek.
Haydn és az Esterházy család kapcsolata
fontos szerepet kapott az osztrák zeneszerző munkásságának és szerződéses konfliktusainak értelmezésében. A zeneszerzőnek a hercegi családdal kötött szolgálati szerződése mai szemmel kifejezetten szigorú, sőt sok szempontból megalázó kereteket szabott. Nemcsak a zeneszerzői tevékenységét szabályozta, hanem számos, kiegészítő feladatot is előírt, a kották felügyeletétől a zenekar tagjainak öltözékére vonatkozó rendelkezésekig. Haydn kizárólag a hercegi udvarnak komponálhatott (volna), a művekkel és idejével is a herceg rendelkezett. Bár ezek a kötöttségek később először a gyakorlatban, majd a szerződésben is fellazultak, a szolgálati jogviszony formálisan továbbra is erős korlátokat jelentett.
Vékás értelmezésében mindez amellett, hogy jól illusztrálja a kor társadalmi, kulturális viszonyait, arra is rávilágít, hogy Haydn szerződésszegései nem pusztán jogsértésként, hanem a jogi szabályozás hiányából fakadó kényszerhelyzetből és kiszolgáltatottságból fakadó alkalmazkodásként is felfoghatók. Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy Haydn nem csupán elszenvedője volt e viszonyoknak: kivételes alkotói teljesítménye mellett jó üzleti érzékkel bírt, és képes volt érvényesülni a rendelkezésére álló mozgástérben.
Az MTA Sokszínű tudomány programsorozata februárban tudományos előadásokkal, kiállításokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, konferenciákkal, kreatív és interaktív programokkal várja az érdeklődőket.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Wikipedia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több zene
Ez biztosan egy érdekes programsorozat lesz. Mint ahogyan az lehetett Vékás Lajos előadása is.
Belenéztem a videóba, és az jutott eszembe, hogy én bevarrnám a férfiak nadrágzsebét, mielőtt előadás céljából a pulpitusra lépnek, hogy ne tudják ilyenkor a kezüket zsebre tenni. Bocs’! 🙂
A videóba belehallgattam én is- nem igazán kedvelem Haydn zenéjét- nekem unalmas ismétlődő hangzása van.
A nadrágzsebben van valami igazság:-)))) Egyetlen női előadót sem láttam még soha, hogy zsebre tette volna beszéd közben a kezét, még akkor sem, ha nadrág volt rajta.