Mi az a Hideg Folt, ami ellenáll a globális felmelegedés hatásának?
Egyre több cikkünk és hírünk alatt vetődik fel a kérdés: ha egyszer ennyire elviselhetetlenné válik az éghajlatunk a globális felmelegedés miatt, merre kellene elmozdulni, ha erre egyáltalán van lehetőségünk. Van-e esetleg olyan pontja a Földnek, amit a felmelegedés nem érint, olyan táj vagy régió, amit nem tesz tönkre a szárazodás, ahol elviselhető a hőmérséklet, és amit nem veszélyeztetnek mindent letaroló erdőtüzek. Jó hírrel nem szolgálhatunk, mert bár van egy olyan pont, ahol a felmelegedés hatására inkább hűl a Föld egy területe, ez azonban sajnos nem lakható, mert ez a régió zömmel az Atlanti-óceánban van.
Ezzel együtt is ez az anomália rendkívül érdekes és tudományos szempontból is fontos. Erről írt remek posztot Klímapolitikai Intézet a napokban:
A Klímapolitikai Intézet posztja
Miközben a bolygó
szinte minden óceánja rekordközeli hőmérsékletet mutat, az Atlanti-óceán északi részén van egy különös terület, amely évtizedek óta szembemegy a globális trenddel. Dél-Grönland közelében egy több százezer négyzetkilométeres régió nem melegszik, hanem az átlagosnál hűvösebb marad. A kutatók ezt a jelenséget ”Atlanti Hideg Foltnak” (angolul: Cold Blob) nevezik. Elsőre ez akár jó hírnek is tűnhet: ha a világ melegszik, talán akad egy hely, amely kivétel. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
A Hideg Folt kialakulásának egyik legfontosabb oka, hogy gyengül az Atlanti-óceán nagyléptékű áramlási rendszere, az úgynevezett AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation), amely a globális termohalin cirkuláció atlanti ágát alkotja. Működését a tengervíz hőmérsékletéből és sótartalmából adódó sűrűségkülönbségek, valamint a szélrendszerek együttesen alakítják. Az AMOC hatalmas mennyiségű hőt szállít a trópusokról az Észak-Atlanti térségbe, jelentősen enyhítve Nyugat- és Észak-Európa éghajlatát. Ennek is köszönhető, hogy London vagy Bergen tele sokkal enyhébb, mint az azonos szélességi körön fekvő kanadai területeké.
Ahogy azonban a klíma melegszik, Grönland egyre gyorsabban veszít a jégtömegéből. Az olvadékvíz édesvízként kerül az óceánba, csökkentve a tengervíz sótartalmát és sűrűségét. Emiatt a víz nehezebben süllyed le a mélybe, ami lassítja az AMOC működését. Ha kevesebb meleg víz érkezik északra, az Atlanti-óceán ezen térsége hűvösebb marad, létrejön a Hideg Folt.
Ez a jelenség nem cáfolja a globális felmelegedést, hanem éppen annak egyik lehetséges következménye. Miközben a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, a hő eloszlása egyre egyenetlenebbé válik. Meg kell jegyeznünk, hogy itt még egyéb fizikai jelenségek is megjelennek.
És miért fontos ez Európának?
Az Atlanti-óceán hőmérséklete jelentősen befolyásolja a légköri áramlásokat. A Hideg Folt kapcsolatban állhat a futóáramlás (jet stream) viselkedésének változásaival, ami hatással van a ciklonok útvonalára, a csapadékeloszlásra, sőt egyes kutatások szerint hozzájárulhat a tartós hőhullámok, aszályok vagy éppen a hosszan elhúzódó csapadékos időszakok kialakulásához Európában. A pontos mechanizmusokat még intenzíven kutatjuk, ezért fontos különbséget tenni a jól alátámasztott megfigyelések és a még vizsgált összefüggések között.
De mit jelenthet mindez Magyarország számára?
Bár a Hideg Folt több ezer kilométerre található a Kárpát-medencétől, az Atlanti-óceán állapota alapvetően befolyásolja Európa légköri folyamatait. Magyarország számára ez azt jelentheti, hogy gyakoribbá válhatnak a hosszan elhúzódó hőhullámok, az aszályos időszakok, vagy éppen a nagy mennyiségű csapadékot hozó, elakadó ciklonok. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Hideg Folt önmagában nem okozza ezeket a szélsőségeket, hanem a nagytérségű légköri és óceáni folyamatok egyik olyan eleme, amely befolyásolhatja azok kialakulásának valószínűségét.
És még egy kérdés, amire sokan választ akarnak kapni: tényleg összeomolhat az AMOC?
Az utóbbi években számos tanulmány és sajtóhír foglalkozott ezzel a lehetőséggel, ezért könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy a rendszer összeomlása már a küszöbön áll. A tudományos kép azonban ennél árnyaltabb. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az AMOC az elmúlt évtizedekben gyengült, ugyanakkor nincs tudományos egyetértés abban, hogy a 21. században bekövetkezik-e egy hirtelen összeomlás. Az AMOC gyengülése nagyon valószínű, ugyanakkor az évszázad végéig bekövetkező hirtelen összeomlás valószínűsége alacsony. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a folyamatot félvállról lehet venni. Már egy mérsékelt gyengülés is érdemben befolyásolhatja az Atlanti-óceán hőszállítását, és ezen keresztül Európa éghajlatát.
A Hideg Folt tehát nem egy elszigetelt érdekesség az óceán közepén. Egy olyan térség, amelyet a klímakutatók, fizikusok kiemelt figyelemmel követnek, mert érzékenyen jelezheti az Atlanti-óceán áramlási rendszerének változásait. Bár az AMOC teljes összeomlása nem tekinthető közeli vagy biztos forgatókönyvnek, már egy mérsékelt gyengülésnek is jelentős hatásai lehetnek Európa éghajlatára.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Hello Sajtó és Klímapolitikai Intézet | Borítókép: Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több globális felmelegedés
