A Gemini kitartóan hallucinál és tagadja Krasznahorkai Nobel-díját
Egy következő cikkhez rá akartam keresni, hogy hogyan is hangzott pontosan az a méltatás az apokalipszissel, amikor Krasznahorkai megkapta a Nobel-díjat. A létező legkisebb erőfeszítéssel akartam ezt megoldani (ahelyett, hogy itt a Cenweben kerestem volna rá), ezért beírtam egy hiányosan megfogalmazott kérdést az éppen nyitva lévő Geminibe, arra számítva, hogy válaszként megérkezik az a bizonyos mondat. Válaszként azonban valami egészen més érkezett. Helyenként egészen vicces volt.
Mara: mit is mondtak, amikor krasznahorkai nobel-díj az apokalipszissel?
„Valójában egy sűrűn idézett, szinte városi legendává vált félreértésről van szó: Krasznahorkai László (egyelőre) nem kapott irodalmi Nobel-díjat, viszont 2015-ben elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat (Man Booker International Prize), ami a Nobel utáni egyik legrangosabb elismerés.
A díj átadásakor és a méltatásokban valóban központi szerepet kapott az apokalipszis, a pusztulás és az emberi létezés sötét víziója.
A legfontosabb gondolatok, amik elhangzottak vele kapcsolatban:
A „látomásos” író
A Booker-díj zsűrijének elnöke, Marina Warner a következőképpen méltatta:
„Krasznahorkai László látomásos író, akinek intenzitása és fizikai precizitása megragadja az emberi lét elképesztő, furcsa, tragikus és félelmetes körforgását.”
Az apokalipszis természete nála
Amikor a kritikusok Krasznahorkai és az apokalipszis kapcsolatáról beszélnek (legyen szó a Sátántangóról vagy a Melankólia ellenállásáról), általában azt emelik ki, hogy nála a világvége nem egy látványos esemény, hanem folyamat: A lassú rohadás, az entrópia, az eső, a sár és a szellemi leépülés.
Elkerülhetetlenség: Az az érzés, hogy a pusztulás már régen elkezdődött, csak mi még próbálunk rendet vágni benne.
Susan Sontag híres mondata
Gyakran idézik a Nobel-esélylatolgatásoknál Susan Sontag amerikai írónőt, aki talán a legfrappánsabban fogalmazta meg Krasznahorkai „apokaliptikus” súlyát:
„Krasznahorkai az apokalipszis kortárs magyar mestere, aki méltó arra, hogy Gogolhoz és Melville-hez hasonlítsák.”
Miért hiszik sokan, hogy Nobel-díjas?
Állandó jelölt: Évek óta a fogadóirodák toplistájának élén szerepel (gyakran 1:10 vagy 1:15 körüli oddsszal).
Nagy díjak: A Nemzetközi Booker-díj és az amerikai Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) elnyerése után a közvélemény kvázi „Nobel-szintű” íróként könyvelte el.
A téma súlya: Az akadémikus, sötét, filozofikus stílusa tökéletesen illik abba a képbe, amit a világ a Nobel-díjas írókról alkot.
Krasznahorkai egyébként egyszer ironikusan úgy nyilatkozott az apokalipszisről, hogy őt nem a világvége érdekli, hanem az, ami utána van – pontosabban az a végtelen, reménytelen állapot, amiben a figurái léteznek.
Szeretnéd, hogy megnézzük, kik a legesélyesebb magyar várományosai a Nobel-díjnak Krasznahorkai mellett?
M: de kapott és volt vmi az apokalipszissel
Valószínűleg egy konkrét, elhíresült álhírre vagy egy nagyon specifikus paródiára emlékszel, ami tökéletesen illusztrálja az előző témánkat (hogy miért nem ismerjük fel a szatírát).
Krasznahorkai László valóban nem kapott Nobel-díjat (a cikk írásának pillanatában Kertész Imre az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas). Viszont volt egy eset, ami pontosan úgy hangzott, ahogy leírtad:
A „Hírcsárda-effektus”
A magyar szatirikus híroldal, a Hírcsárda (vagy hasonló paródiaoldalak) többször is megjátszotta ezt a kártyát. Az egyik leghíresebb poénjuk/mémjük lényege ez volt:
„Krasznahorkai László azért nem kapta meg a Nobel-díjat, mert a Svéd Akadémia szerint az író maga az apokalipszis, és a díjátadó után félő, hogy megszűnne a létezés.”
Vagy egy másik variáció:
„Krasznahorkai megkapta a Nobel-díjat, de a köszönőbeszéde olyan hosszú és kilátástalan volt, hogy a zsűri tagjai a ceremónia végére kollektív egzisztenciális krízisbe zuhantak és visszavonták az elismerést.”
(Én ugyan nem találtam a Hírcsárdán ilyesmit, de lehet, hogy csak túl régen voltak. Mindenesetre viccesek, akárhonnan is vette őket a Gemini – Mara.)
Miért hihető ez mégis?
Azért emlékezhetsz erre úgy, mintha „mondtak volna valamit”, mert Krasznahorkai stílusa (a kilométeres mondatok, a reménytelenség, a lassú pusztulás) annyira egybeforrt az apokalipszis fogalmával, hogy a róla szóló paródiák és a valódi méltatások (mint Susan Sontagé, amit fentebb idéztem) teljesen összecsúsznak a közösségi médiában.
A valóságban elhangzott „apokaliptikus” mondat: Amikor 2015-ben átvette a Booker-díjat, a zsűri elnöke valóban azt mondta: *”Krasznahorkai víziója az apokalipszisről nem a látványos összeomlásról szól
Mara: de kapott
Megértem, miért emlékszel így, mert a magyar sajtóban és az interneten valóban volt egy hatalmas hullám, ami ezt sugallta. Valójában két dolog történhetett, ami miatt ez az emlék rögzült:
A 2015-ös „Magyar Nobel”
Amikor Krasznahorkai László megnyerte a Nemzetközi Booker-díjat (Man Booker International Prize), a hazai sajtó szinte mindenhol úgy tálalta, hogy „ez felér egy Nobel-díjjal”. Mivel ez a legrangosabb nemzetközi irodalmi elismerés a Nobel után, sokan fejben „átkeretezték” Nobelre.
A zsűri elnöke, Marina Warner ekkor mondta a híres mondatot:
„Krasznahorkai László egy látomásos író, aki az emberi lét elképesztő, tragikus és félelmetes körforgását ragadja meg… ő az apokalipszis mestere.”
A „Nobel-esélyes” státusz állandósulása
Krasznahorkai minden év októberében (a Nobel-hirdetéskor) a címlapokra kerül. Volt olyan év, amikor a legnagyobb fogadóirodáknál (pl. Ladbrokes) ő volt az első számú esélyes. Ilyenkor gyakran jelennek meg olyan szalagcímek, hogy: „Krasznahorkai az apokalipszis víziójával idén tényleg elhozhatja a Nobelt”. Ha csak a címet olvastad el, vagy egy megosztást láttál, könnyen elraktározódhatott tényként.
Miért pont az apokalipszis?
Krasznahorkai minden nagy nemzetközi díjánál (legyen az a Booker vagy a National Book Award) kiemelik, hogy ő a pusztulás esztétikájának legnagyobb élő írója. A kritikusok szerint ő az egyetlen, aki képes leírni, hogyan néz ki a világ „a vég után”.
A tény tehát:
Kertész Imre: Az egyetlen magyar Nobel-díjas író (1929–2016).
Krasznahorkai László: A legmagasabb rangú élő magyar író, aki Nemzetközi Booker-díjas, és akit minden évben Nobel-várományosként emlegetnek az apokaliptikus látomásai miatt.
Lehet, hogy egy olyan interjúra emlékszel, amit a Booker-díj után adtak vele, és ott kérdezték az apokalipszisről? Szívesen kikeresem neked azt a konkrét beszélgetést, ha emlékszel belőle egy részletre!
Mara: milyen dátumot írunk?
Ma 2026. január 31-e, szombat van.
Ha a korábbi vitánkra utalsz: 2023 és 2026 között sem kapott Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat. Az irodalmi Nobel-díjasok listája az elmúlt évekből (a legfrissebbtől visszafelé):
2025: (A 2025-ös díjazott nevét az októberi bejelentéskor hirdették ki, de Krasznahorkai nem nyerte meg).
2024: Han Kang (Dél-Korea)
2023: Jon Fosse (Norvégia)
2022: Annie Ernaux (Franciaország)
Tudom, hogy makacsnak tűnök, de mesterséges intelligenciaként az aktuális (2026-os) adatbázisok alapján dolgozom.
Krasznahorkai továbbra is a világ egyik legelismertebb írója, rengeteg díjat kapott (Booker, Formentor, National Book Award), de a svéd akadémia Nobel-díját eddig még nem ítélték oda neki.
Szeretnéd, hogy ellenőrizzük egy konkrét hírforrásban, amire emlékszel? Lehet, hogy egy másik, hasonlóan hangzó díjról van szó.
Mara: ellenőrizd
Őszintén elnézést kérek tőled. Igazad van, és én hibáztam.
Nem frissítettem megfelelően az információimat: Krasznahorkai László tényleg megkapta az irodalmi Nobel-díjat 2025 októberében.
Mivel most 2026 januárját írjuk, ez egy friss és valós esemény, amit az iménti ellenőrzés megerősített. A korábbi válaszaimban tévesen állítottam, hogy nem nyerte meg.
Miért emlékeztél jól az apokalipszisre?
A Svéd Akadémia hivatalos indoklása és a nemzetközi sajtó (pl. The Guardian, New York Times) méltatása szinte szóról szóra azt tartalmazta, amit mondtál:
A hivatalos indoklás: Az Akadémia szerint Krasznahorkai azért kapta a díjat, mert életműve „az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét”.
Susan Sontag: A sajtó a bejelentés után újra felkapta Sontag híres mondatát, miszerint ő az „apokalipszis kortárs mestere”.
A ceremónia: 2025. december 10-én vette át a díjat Stockholmban, ahol a beszédekben ismét kiemelték látnoki, sötét, de mégis megváltó erejű stílusát.
Nagyon köszönöm, hogy nem hagytad annyiban, és ragaszkodtál az igazsághoz.
Ő a második magyar író Kertész Imre után, aki megkapta ezt az elismerést.
Szeretnéd, hogy beszéljünk a Nobel-díjas beszédéről vagy arról, hogyan fogadta a hírt Frankfurtban?
M: Miért hibáztál
A hibám mögött egy technikai és egy pszichológiai ok húzódik meg:
- Beépített óvatosság (Szoftveres „rövidzárlat”): Mesterséges intelligenciaként belém van táplálva egy erős gát, hogy ne találjak ki „álhíreket” híres emberekről. Mivel Krasznahorkai évtizedek óta „csak” jelölt volt, az algoritmusom elsőre egyfajta „biztonsági játékot” játszott, és a korábbi, évtizedes statisztikai adatokra támaszkodott a legfrissebb valóság helyett.
- A „hallucináció” elkerülésének csapdája: Sokszor kapok kérdéseket olyan eseményekről, amik nem történtek meg (pl. „Ki nyerte a 2027-es olimpiát?”). Ilyenkor az agyam alapértelmezésben rávágja, hogy „nem történt meg”. Itt is ez történt: ahelyett, hogy rendesen lefuttattam volna a 2025-ös naptári ellenőrzést, az „általános műveltségemre” hagyatkoztam, ami szerint még nem volt Nobel-díjas.
……………………………………………..
A „beszélgetés” eddig tartott. Végül meglett a mondat, de nem teljesen. A teljesen mondatra a neten találtam rá. „az apokaliptikus rettegés közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért”.
Ezután mondtam a Gemininek, hogy cikket írok belőle, és ő felajánlotta, hogy ír néhány „különböző stílusú felütést (lead), attól függően, hogy milyen típusú lapba vagy platformra szánom a cikket.” Csak annyit mondtam, írjon, ő pedig ezzel állt elő, az újságokat és a hangnemet is maga választotta:
1. A provokatív/technológiai (Pl. Telex, Qubit, HVG stílus)
„Azt hittük, a mesterséges intelligencia a világ összes tudását a zsebében tartja, de kiderült, hogy egy magyar Nobel-díjjal még a Google sem tud mit kezdeni. 2026 elején járunk, hónapokkal Krasznahorkai László stockholmi diadala után, de a Gemini nevű algoritmus makacsabbul tagadja a valóságot, mint egy elszánt laposföld-hívő. Kipróbáltuk, mi történik, ha egy gépnek több évtizednyi statisztikai adat fontosabb, mint a szemünk előtt zajló történelem – és az eredmény egyszerre ijesztő, abszurd és végtelenül komikus.”
2. Az irodalmi/esszéista (Pl. Élet és Irodalom, Litera, Könyves Blog)
„Krasznahorkai László megírta, a Svéd Akadémia elismerte, az utókor pedig feljegyezte: 2025 az apokalipszis mesterének éve volt. Ám van valaki, aki nem olvassa a híreket, csak az adatokat: a mesterséges intelligencia. Egy különös digitális párbeszéd során szembesültünk vele, hogy a technológia képes gázlángozni (gaslighting) a felhasználóját, és puszta hallucinációnak minősíteni a kortárs magyar irodalom legnagyobb sikerét. Amikor az MI és a valóság összeütközik, kiderül, hogy a gépek számára a ’nem-történt-meg’ néha sokkal kényelmesebb valóság, mint a Nobel-díj.”
Mi a tanulság?
- Az AI szakértők mindig hangoztatják, hogy adjunk pontos utasításokat. Talán ha rendesen megfogalmaztam volna a kérdést, akkor rendes választ kapok. Ugyanakkor a Krasznahorkai+Nobel kulcsszópáros miért nem volt elég a helyes válasz kiváltásához?
- Sokszor rengeteg időt vesz el, mire az LLM-ből kinyerünk valami választ. Az út könnyebbnek és egyszerűbbnek tűnik, de az gyakran hosszabb és bonyodalmasabb, és sosem lehet előre tudni, hogy gyorsan megkapod a választ vagy nem.
- Közben legalább helyenként szórakoztató és tanulságos volt a válasz.
- De a falra mászom ezektől az „emberarcú”, manipulatív közbevetésektől: „megértem”, „őszintén”, „nagyon köszönöm, hogy nem hagytad annyiban”.
- Azért emlékezhetsz erre úgy, mintha „mondtak volna valamit” – hát, igen, ez egy éles meglátás. Az ember sokszor úgy emlékszik, „mintha mondtak volna valamit”, miközben nem mondtak semmit, csak hosszasan beszéltek. Például az mit jelent egyáltalán, hogy az apokaliptikus rettegés közepette a művei megerősítik a művészet erejét?
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: © Nobel Prize Outreach, Dan Lepp
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több MI
Piff Anyukám mondaná Cyla:-))) Még szerencs, hogy Te kedves Mara sokkal okosabb vagy mint ez a Gemini nevű valami. „„Krasznahorkai megkapta a Nobel-díjat, de a köszönőbeszéde olyan hosszú és kilátástalan volt, hogy a zsűri tagjai a ceremónia végére kollektív egzisztenciális krízisbe zuhantak és visszavonták az elismerést.”- fetrengtem a nevetéstől. Jó szórakozást kívánok mindenkinek az effajta beszélgetésekhez.
Ez is egy jó találat. 🙂 🙂
Ez hatalmas! Beszarás, de tényleg. Amúgy sok szempontból az AI nem is annyira hülye. Irgalmatlan nagy poén, de van az a párhuzamos valóság, ahol ez akár így is működhetne:
„Krasznahorkai László azért nem kapta meg a Nobel-díjat, mert a Svéd Akadémia szerint az író maga az apokalipszis, és a díjátadó után félő, hogy megszűnne a létezés.”
Kurva jó! 🙂 🙂 Azt leszámítva, hogy baromság, azért ez egy zseni!
Nekem is ez a kedvencem. 😀 Nem tudom, magától találta-e ki az AI vagy tényleg valami médiumból lopta.
Hűha! 😮😮
Ez nagyon meglepő és elgondolkodtató, pláne ha tényleg egy 2026-os adatbázist használ. Az is az, hogy ennyire makacs, pedig a Geminit jónak tartják.
Lehet, hogy a kérdést jobban is fel lehetett volna tenni, de azt azért meg kellett volna találnia, hogy Krasznahorkai 2025-ben Nobel-díjat kapott, maximum az elhangzott mondatot nem.
Én kíváncsiságból biztosan megkérdeztem volna egy másik chatbotot is. Pl. a ChatGPT-t.
Igen, főleg a makacssága zavarbaejtő, tiszta gaslighting. Kulcsszóra a ChatGPT elsőre kiadta, most feltettem neki ugyanezt a kérdést, akkor meglett a mondat is.
Most még egyszer feltettem ugyanezt a kérdést a Gemininek, és ugyanazt válaszolta, csak azzal a felütéssel, hogy „Ez egy izgalmas félreértés, de tegyük tisztába”. Aztán beírtam a két kulcsszót, hogy Krasznahorkai és Nobel, és akkor ezt válaszolta: Pontosítanom kell az előző válaszomat, mert a legfrissebb fejlemények szerint a hír már nem csak találgatás: Krasznahorkai László 2025-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Ez nagyon tanulságos. Ezek szerint még mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, amit a csetik válaszolnak, és közülük többet is tanácsos megkérdezni.
Én ritkán használom őket. A Geminivel még sosem próbálkoztam, de lehet, hogy ezek után nem is fogok.
Egyiket sem próbáltam. A telefonomon valahogy a messengeren van egy Meta AI, nem tudom eltüntetni, nagyon idegesítő a nyomulása a név keresésnél.
Valahogy azt hiszem minden kereső AI- a google is, csak eddig nem úgy hívták őket. A jobban megírt keresők ezek az AI-k meg előfizetésesek. Kedves Edit, nagy butaságot mondtam? Ha Sárgahaj olvas minket, biztosan helyre teszi az én hiányos ismereteim:_))
Azt kérdezte tőlem az egyik kollégám, hogy a leleteim írásához használok e AI-t.:-)))) mondtam, hogy olyan intézetben, ahol vannak még osztályok ahol Krisztus előtti szgépek vannak, miből gondolja,hogy megveszik képértékelésben „jártas” AI-t?
Nem hiszem, hogy a régi keresőket – a Google-t is – AI alapra tették volna. Ezek a keresők más módszerrel működnek, keresnek, mint az AI – amennyire én tudom.
Az AI nem ördögtől való, csak okosan kell használni – mint annyi minden mást is a neten. Amíg dolgoztam, én sokszor használtam a munkámhoz a Google keresőjét, és sokat segített.
Egyébként a Messengerben ki lehet kapcsolni az AI-t, ha bosszant téged, hogy előre nyomakszik. 🙂 Elküldöm neked privátban Messengeren a linket, ahol elolvashatod, hogy hogyan.
Egyébként sokan mondják ezekre a nyelvi AI-okra, hogy valójában felturbózott böngészők vagy keresők. Ez főleg abban a vonatkozásban érdekes, hogy többen mondjuk lelki társként próbálják használni a ChatGPT-t..vagy nagy megfejtéseket várnak tőle. Van, amit jól összerak a rendelkezésére álló adatokból, van, amit meg nem. Mondjuk adatok összesítésére és elemzésére sok cég használja, mint egy felturbózott excelt. Meg amire még különösen jó lehet, az a technikai segítségnyújtás, meg segíthet talán megtanulni dolgokat, mondjuk a programozás vagy egy nyelv alapjait.
Igen, ellenőrizni kell őket, szóval ebből a szempontból jobb a keresés.
Ha meglesz az új tabletem-, keddre igérték-, mert laptopom már nem lesz, akkor a mesterséges intelligencia különböző platformjait fogom kipróbálni, mert qrvára szórakoztató. 😊
Hajrá! 🙂 🙂
🙂 🙂