Európa legnagyobb aranysakál-populációja élhet Magyarországon

aranysakál

Európa legnagyobb aranysakál-populációja élhet Magyarországon


Mára az ország 86 százalékán megtalálható az aranysakál, a faj átlagos éves növekedési üteme eléri a 40 százalékot. Így a magyarországi lehet a legnagyobb populáció Európában – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).

Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent. Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték ki.

Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták. Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött. Az itteni állományok nagyon gyorsan nőttek, és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt.

Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki, ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban. Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket.

A populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció – amely elérheti a 60 ezer egyedet is – hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot Magyarországon. Bővebb információk a MATE oldalán olvashatók.

Mi az oka a terjeszkedésnek?

Az állomány-növekedés összefügg azzal, hogy bőségesen rendelkezésre állnak az embertől származó táplálékforrások, ami az intenzív mezőgazdasági termeléssel és a hulladékgazdálkodással függ össze, ugyanakkor az éghajlatváltozás is szerepet játszik. Az organikus hulladék létfontosságú a táplálkozásuk szempontjából, és a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket. Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök száma is növekszik. A nagyvadállomány növekedése és vadászata miatt az aranysakálok is sokkal több zsigert, állati fehérjét tudnak elfogyasztani, mivel dögöket is esznek.

Forrás: MTI, MATE, kép: Felagund/Wikimedia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több állat

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük