Együtt élni egy vulkánnal
Talán említettem már, hogy Nápoly az egyik kedvenc városom, és azt is, hogy egyszer jártam ott, és az az atmoszféra semmi máshoz nem hasonlítható. Egyetlen más városban sem éreztem azt a robbanásközeli feszültséget, amit Nápolyban az utcákat járva. A csendes sikátorok, omladozó templomok, nyüzsgő terek, hangos főutak mind azt sugallják, emlékezzünk a halálra. Biztosan nem véletlenül épp ezt a várost köti össze a mondás a halállal. Ki tudja, tényleg, ki és miért gondolta úgy először, hogy éppen Nápoly az, ami után meg lehet halni?
A különös hangulat mindenesetre biztos, hogy több, sajátos tényezőnek is köszönhető. Az egyik pedig ezek közül pedig talán a vulkánok közelsége, amellyel Mauro Di Vito, a Nápoly melletti Campi Flegrei térségében működő vulkanológiai obszervatórium igazgatója szerint nehéz együttélni. „Hiába tudja a lakosság, hogy évezredes földrengés-zónában van az otthona, nehéz együtt élni a felszín folyamatos mozgásával” – mondja.
És ez nemcsak a Vezúv. A Nápolytól alig harminc kilométerre levő Pozzuoli, Bagnoli, Bacoli, Monte di Procida, Quarto és Giugliano városa egy nagy, több mint tizenkét kilométer átmérőjű, úgynevezett kalderára, vagyis vulkáni területre épült rá. Ráadásul Olaszország egyik legnépesebb részéről van szó, ahol félmillióan élnek. Egyharmaduknak a katasztrófavédelemnél vörös zónának nevezett térségben van az otthona.
A kalderát legalább tízezer éve lakják emberek,
és rendszeresen a földmozgások, de kitörések is előfordulnak, legutóbb 1538-ban volt ott robbanás, ami akkor látványos és jelentős felszíntorzulásokat okozott. Folyamatos volt a földmozgás, a lakosságot elköltöztették. A századok során aztán egymást követte a felszín süllyedése és emelkedése. 2005-től újra felszínemelkedés indult el, idén februártól pedig már több mint kétezer földmozgást regisztráltak.
Ezek kilencven százaléka nem érte el az egyes erősséget, március 16-án viszont Pozzuoli lakosságát 4,4-es földrengés ébresztette a kora hajnali órákban. A szeizmikus tevékenység előjelének számított, hogy három hét alatt egyszerre három centimétert emelkedett a talajszint. Ezzel egy időben a tenger fokozatosan visszahúzódik. A földmozgások gyakorisága és erősödése ellenére senki sem tudja megjósolni, miként alakul a helyzet.
„Nem könnyű itt élni. A lakosságon március közepétől eluralkodott a félelem” – mondta a szakértő. A helyi egészségügyi hatóságok pszichológiai segélypontokat alakítottak ki, a katasztrófavédelem pedig nemzeti mozgósítást léptetett életbe, ami azt jelenti, hogy szükség esetén megindul az evakuálás.
Pozzuoliban 1972-ben és 1984-ben is új kerületeket építettek
a földrengésveszélyes épületek kiürítésére, de az üresen maradt házakba mások költöztek be, ami így a népességszám növekedéséhez vezetett.
„A legfontosabb a helyes magatartás követése, és ez márciusban működött: ösztönös reflex, hogy mindenki azonnal a kocsijával akar menekülni, de az itt élők tudják, hogy pont ezt nem tehetik, mivel eltorlaszolnák az utakat” – mondta Di Vito, aki az MTI kérdésére azt is közölte, hogy kitörés esetén az obszervatórium munkatársai utolsóként fogják elhagyni a Campi Flegrei térségét, és munkájukat a közeli Herculaneum obszervatóriumából folytatják.
Az olasz geológiai és vulkanológiai intézet (Ingv) friss bejelentése szerint segítséget talán a nemzetközi űrállomástól regisztrált adatok adhatnak, melyek szerint a jelentősebb földmozgások előtt ugrásszerűen emelkedik Campi Flegrei vulkáni térségének hőmérséklete.
Forrás: MTI | Borítókép: A Solfatara, mely egyike a Campi Flegrei 40 vulkánjának, a világ egyik legveszélyesebb vulkánjaként jegyzik, forrás: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több vulkán
Vajon miért költöznek olyan helyre az emberek, ahol veszélyben vannak? Olyasmi ez is mint a folyók árterületére épült házak- aztán mindenki kétségbe esik ha jön az árvíz. Itt a város szélén ahol élek a szél ami néha ijesztően erős- pl. tegnap olyan erős volt, hogy kemény izommunka volt haza sétálni, hogy fel ne borítson. Azt hiszem nem tudnám megszokni, hogy mozog alattam a föld. Tavaly nyáron terveztük, hogy Etna túrára megyünk- de aztán folyamatosan pöfögött, így nem mentünk.
Hihetetlen bőség van itt most, nagyon érdekesek a békás cikkek, meg a virágok- a keltikék is, a bogláros szellőrózsa meg egyenesen gyönyörű. Kardio gyakorlat? Ez a birtok olyan nagy és annyi a meglepetés a vizes élőhelyekkel, hogy a körbejárás egyszer felér egy kemény kardio edzéssel.
Pont az jutott eszembe nekem is, ami Líviának. 🙂
Azt megértem, hogy aki már évtizedek óta ott él, vagy oda született, az nem akar elköltözni máshová, de miért mennek oda lakni az emberek?
…és eszembe jutott San Francisco is…