Dohányzás: csökkent a daganatok előfordulása és a halálozás Magyarországon
Számottevően csökkentek a dohányzással összefügésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói a középkorú lakosság körében 2011 és 2023 között – derült ki a HUN-CANCER EPI kutatási programból, amelyet kedden ismertettek sajtótájékoztatón Budapesten.
A szakemberek szerint a mutatók javulása a dohányzás elleni intézkedések hatására változhatott.
Különösen a zárt térben történő dohányzás teljes körű tiltása miatt, ami nagyban hozzájárult a passzív dohányzás okozta ártalom csökkentéséhez is. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője kiemelte: a változás a leginkább a 40-59 éves férfiak körében jelentős; itt 2011 és 2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent.
Korcsoportos bontásban: a vizsgált időszakban a 40-49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája százezer főre vetítve 96,5-ről 39-re csökkent, az 50-59 évesek körében pedig 505,6-ről 194,3-ra esett vissza. A nőknél ugyancsak jelentős, 50-60 százalékos a visszaesés.
Az adatokból kitűnik, hogy markáns eredményt hoztak az elmúlt húsz év dohányzásellenes intézkedései.
A dohányzással összefüggő daganatok – a tüdő-, a gége-, a szájüregi, a garat- és nyelőcsődaganatok – a teljes rákos megbetegedések mintegy 30 százalékát tették ki. Kiss Zoltán szerint a célzott dohányzásellenes intézkedések hatása népességszinten is mérhető, és a rendelkezésre álló egészségügyi adatok megfelelő elemzésével a beavatkozási pontok is „láthatóvá válnak”.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a daganatok kialakulásáért – az egyéb rizikófaktorok közül – közel 20 százalékban a dohányzás felelős. A legfőbb rizikót jelentő dohányzás visszaszorítására politikai ciklusokon átívelő korlátozások és törekvések léptek életbe. Ide sorolta a nemdohányzók védelméről szóló 1999-es törvényt, a dohánytermékek reklámozásának 2003-ban életbe lépett tilalmát, a dohányzás teljes tiltását beltéren (2012-től), valamint a dohánytermékek árusítására vonatkozó 2013-as szabályozást.
A tüdőrák még mindig nagy egészségterhet jelent, és továbbra is a megelőzésre és a korai diagnózisra kell helyezni a hangsúlyt. Szigorúbb szabályozásra lenne szükség a hevített és „alternatív” dohánytermékek esetében. A rászokást kell megelőzni – hangsúlyozta a szakember.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség
A magyar rákregiszter szerint (2023 volt az utolsó lezárt év amikor én tavaly év végén statisztikát csináltam a saját adataimhoz) az első helyen van a melanoma, a második a tüdőrák, a harmadik az emlő, a negyedik a vastagbél és az ötödik a prostata rák. Az valóban igaz, hogy a 60 év feletti korosztályban van a csúcs pl. a tüdőrákban és a nők beérték a férfiakat- vastagbélben is . Ez érdekes cikk, meg fogom majd nézni a rákregiszterben a 40-s korosztály adatait. Azóta lehet a 2024 év is elérhető talán.