A csicsörke érkezése | Tudod hol járt eddig?
Alapvetően két csoportra oszthatjuk a vonuló madarakat, ha aszerint osztályozzuk őket, hogy melyik faj mennyire pontosan tartja az érkezés dátumát. Vannak valószínűtlenül pontos fajok, és vannak olyanok is, akik inkább a mindenkori időjáráshoz igazodnak. Azt hihetnénk, hogy kedvezőtlen időjárás esetén senki sem tér vissza a kényelmes és meleg telelőhelyről a fészkelőterületre, amikor ott még „zegernye” van, de ez koránt sincs így. A visszatérés időpontjának kiválasztásában ugyanis nem az egyedüli szempont a „komfort”, azt is figyelembe kell vennie, általában a korábban visszaérkező hímeknek, hogy jobb mihamarabb megtalálni és elfoglalni a legjobb revíreket, mert később ez már csak komoly harcok árán lesz lehetséges.
A legismertebb madárfajunk a seregély (Sturnus vulgaris) is korán visszaér, bár nem óraműpontosan, elég nagy a szórás az érkezés időpontjában, arról nem is szólva, hogy a telelők miatt sokszor nehéz megmondani, hogy egy korai seregély telelő-e vagy korai érkező, de egy biztos: a seregélyt nem gátolja a visszaérkezésben az időjárás, legalábbis viszonylag kevéssé, s gyakran érkezik vissza olyankor, amikor még kemény fagyok vannak, sőt: esetleg még hó.
Régen gyakran emlegettem a kakukkot (Cuculus canorus) is, mint aki az egyik legpontosabban érkező faj. Körülbelül két évtizedig (az 1980-as és1990-es években) szinte mindig április hetedikén érkezett. Az utóbbi években azonban már neki is voltak jelentős késései. A globális felmelegedés, az egyre hektikusabb időjárás egyre gyakrabban rúgja fel az egykor halálpontos madárfajok menetrendjét is.
A kakukkhoz hasonlóan pontos madárfaj kevés akad (ilyen volt a cigánycsuk, a füstifecske meg a molnárfecske), s az egyik ilyen faj a csicsörke (Serinus serinus). Évtizedekig annyira pontos volt, akár a kakukk (legalábbis azokon a területeken, ahol én madarásztam). Március huszadikán gyakran feküdtem le úgy este, hogy tudtam: másnap valamikor megszólal a csicsörke jellegzetes, kedves, kissé zavaros, hadaró éneke, s ha kinézek az ablakon, ott fog majd ülni egy villanydróton vagy egy tuja tetején. És ez szinte mindig így volt.
Az idén a „régi szép időket” megidézve a csicsörke ismét pontosan érkezett:
2025.03.22-én reggel már énekelt a Nagyfenyősoron.
Más kérdés, hogy az utóbbi években a csicsörkénél is kissé összezilálódtak a dolgok. Sőt, olyan év is volt, hogy „nem jött meg”, vagy csak rendkívül későn. Itt helyben, a birtokon ezeknek az anomáliáknak nem annyira az időjárás az oka, mint inkább az, hogy vélhetően a csicsörkét is érinthetik a környéken évek óta lappangó, s ki-kitörő járványok, melyek többek között a zöldikéket tizedelték meg, s nemcsak itt, hanem például Vasban is. És aminek a rovására írom azt is, hogy 2021 óta többek között balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) sem láttam a birtokon. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy például egy olyan etetőn, mint a sármányetetőnk, ne legyen rendszeres. Ezzel szemben 2024/25-ben több ezer videófelvételt készítettünk a sármányetetőről, de balkáni gerle így sem került elő. A csicsörke is megritkult nálunk, etetőn pedig már vagy 10 éve nem láttuk.
Országos szinten viszont az állománya stabil.
Vonulási nem igazán látványos, egyrészt ritkán alkot jelentősebb csapatokat, másrészt nem is igen vonul távoli tájakra, hisz eredetileg Észak-Afrika és a Földközi-tenger partvidékének madárfaja volt, ahol nem kellett vonulni. A tőlünk délre élő csicsörkék nagy része nem is vonuló madár, de a hazai csicsörkének se kell messzire mennie. Vonulás iránya klasszikus észak-dél irány. Sok faj megy inkább délnyugat felé (például a fekete rigó), mások délkelet felé (például a barátposzáta), ám a csicsörke „mereven” észak-dél tengelyen mozog. Legalábbis ez a kép rajzolódik ki abból, hogy a nálunk visszafogott gyűrűzött csicsörkék tőlünk északra kaptak gyűrűt, Szlovákiában vagy Lengyelországban. A nálunk jelölt madarak is főként észak-dél irányba mozdultak el,
- a horvát tengerpartra mentek,
- Máltára,
- esetleg Görögországba.
A telelő csicsörkék annyira közel telelnek a fészkelőhelyekhez, hogy akár egyetlen nap alatt is visszatérhetnek. Talán ezért is voltak oly sokáig pontosak, hiszen minél rövidebb a vonulás, a megtett út hossza és a vonuláshoz szükséges idő, annál kevesebb váratlan esemény zavarhatja meg a madarakat.
Borítókép: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és madár”
