A cigányréce (Aythia nyroca Güld.)
köszönet az elődöknek
Alfred Brehm Az állatok világa (1863-69) című munkája nemzedékek tudását és életét határozta meg. Minden idők egyik legnagyobb szabású zoológiai összefoglaló munkája volt. E mű fejezeteivel a méltatlanul “elfeledett” szerzők munkája előtt tisztelgünk.
Időnként a hajdani szöveget kommentárral is ellátjuk, és ajánljuk a fajjal vagy témával kapcsolatos egyéb cikkeinket.
Néha azt hihetnénk, hogy ezekben a forrásokban már alig találni aktualitást, de ha nagyobbra nyitjuk érdeklődésünk látószögét, rögtön érzékeljük: ezek a munkák ma is ontják az érdekes megfigyeléseket, és minden nappal egyre tanulságosabbak azok a kontrasztok is, melyek a hajdani és mai szemléletek között feszülnek.
Alfred Brehm: A cigányréce
1863-69 | magyarul 1901-1907
A barátrécénél ritkábban fordul elő Németországban. Feje, nyaka – egy keskeny sötét örv kivételével – valamint melle, élénk gesztenyebarna, háti részei feketésszürkebarnák; az áll háromszögű foltja és a mell- és hasközép fehér, az oldalak vörösesbarnák, az elsőrendű evezők kívül sötétbarnák, belül fehérek, széles sötét végszalaggal, az elsőrendűek hátsó tollai is fehérek kívül; a tükörtollak fehérek, hegyük előtt széles sötétbarna harántszalaggal díszítve, a faroktollak feketebarnák. A szemcsillag gyöngyfehér, a csőr ólomfekete, a láb a fekete úszóhártyákon kívül zöldesólomszínű. A nyári mezen minden szín fakóbb és az aprótollazat foltos, a tojónál e foltok nagyon határozottak és az egész alsó testfélen elterjedtek; a fiatalok feje és nyaka szennyes, barnavörös és szemük barna. Hossza 43, szélessége 67, szárnyhossza 18, farka 6 cm.
A cigányréce fészkelve található az Óvilágban az é. sz. 70-ig fokáig. Izlandtól Kamcsatkáig, valamint az Újvilág északi területein. Télen nálunk a Földközi-tenger medencéjéig vonul le.
A cigányréce
– kispolák, fehérszemű réce, bukdácsoló réce –
a tőkésréce után Magyaroszágnak tán leggyakrabban fészkelő récefaja. Kevesebb igényt támaszt a fészkelő terület természetrajzi viszonyai iránt, mint a barátréce, mert kisebb vizeken is megtelepül és valamivel magasabbra hatol föl a hegyvidéken. A zöme természetesen az Alföldön és Dunántúlon fészkel, de elég gyakori már a Mezőségen is. Vonuló madár, amely márciusban érkezik és október–november hónapokban távozik. Néha át is telel. Úgy a tavaszi, mint az őszi vonulás idején elég nagy mennyiségben vonul át s ilyenkor a nyilt vizeken található.
Gazdasági jelentőségéről, – mint általában a récékről – még nincsenek behatóbb vizsgálatok. A fészkelés és fiókanevelés ideje alatt a növényzettel borított részeken tanyázik, ott tehát csak mérsékelt kárt okozhat, de a nyilt vizeken a halgazdaságra káros lehet, egyrészt a halikra és ivadék közvetlen pusztítása, másrészt a haltáplálék elfogyasztása révén. A mocsaras turjányokban hasznos lehet azáltal, hogy pusztítja a jószág élősdijeinek gazda-állagait. Vadászható madár, amely azonban a költés ideje alatt ápr. 16-tól június 30-ig védelem alá van helyezve – akinek a területén fészkel, tartsa és tartassa be ezt a kíméleti időt. A cigányréce állománya is folyton fogy, ha nem is rohamosan.
Vidd a kurzort a képekre, és meglátod, miről szólnak a további fejezetek!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
