1859 szeptemberének első napján különös események sokkolták az északi félteke lakosait. Lángra kaptak a távíróvezetékek, a vevőkészülékek papírszalagjai, és színes sarki fények játszottak Hawaii és Róma felett. A történelem eddig számon tartott legerősebb mágneses vihara érte el a Földet, amelyet egy napkitörés okozott. Az égi jelenséget ekkor írta le először két Richard nevű brit csillagász egymástól függetlenül, Carrington és Hodgson. Az eseményt az előbbiről nevezték el, és az azóta is emlékeztet minket arra, hogy egy nagyobb napkitörés bármikor lebéníthatja az elektronikus rendszereinket, és akár még nagyobb károkat is okozhat ma, mint egykor, mert sokkal több mindenünk gépesített.
Ilyen erős geomágneses vihart
azóta sem jegyeztek fel. Ha napjainkban történne hasonló, könnyen lehet, hogy széleskörű üzemzavart, tartós áramkimaradásokat okozna. Jelentős károkat tehetne a műholdas rendszerekben és más infrastruktúrákban. Éppen ezért fontos, hogy a tudósok tüzetesebben is megvizsgálják, hogyan hatnak a napból érkező impulzusok a Föld mágneses terére és ezzel együtt a környezetünkre. A Wigner Fizikai Kutatóközpont (HUN-REN Wigner FK) munkatársai az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával épp ezt kezdik kutatni, hogy képesek legyenek előre jelezni a veszélyes űridőjárási jelenségeket.
A Napból és a napszélből érkező energia földi hatásait vizsgálják, például azt, hogy hogyan kapcsolódnak össze a Föld körüli mágneses erővonalak, milyen turbulens plazmafizikai folyamatok zajlanak, és hogyan alakulnak ki elektromos áramok a földközeli űrplazmában. Ezek a jelenségek alakítják közvetlenül az űridőjárásunkat. A projekt rövid neve SWIFT, teljes angol címe Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system.
A kutatáshoz több nemzetközi műhold – például a NASA MMS és Themis, valamint az ESA Cluster és Swarm – adatait használják. A várható eredmények segíthetnek pontosabban előre jelezni az űridőjárást, és más területeken, például az asztrofizikában, a folyadékdinamikában vagy a fúziós reaktorok tervezésében is hasznosíthatók lehetnek.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: wigner.hu | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több cenweb
A mágneses vihart az internet is megérezné, meg minden, ami annak használatára épül.
Igen, az mondjuk durva lenne. Egyre több minden van felhőkben, online, digitalizálva. Jó nagy slamasztikára predesztinál ez.
Igen! Az internet nagy része függ pl. a műholdaktól is. Az áramszünetre meg nemrég láttunk példát tőlünk dél-nyugatra.
Szóval nem csodálkozom, hogy szeretnének többet tudni róla, hogy mi játszódik le ilyenkor.
Aktuális kutatás, az biztos.
Éljenek a könyvtárak- ott aztán a mágnese dolgok talán nem játszanak-hacsak ki nem üt a nagy világégés:-))) Ahogy öregszem sokat gondolok arra, a virtuális tér és az internet hogyan befolyásolja az ismereteink.