Budapest klímája is változik, tanulni kell az idei hőségből!
Szükséges tanulni a hőség adta kihívásokból, amelyek rengeteg feladatot adtak Budapestnek. Ezt mondta a főpolgármester hétfőn, hozzátéve: ehhez mindenképpen szemléletváltásra és párbeszédre van szükség.
Karácsony Gergely az ÉletZöld – így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián kiemelte: a várost érintő klimatikus viszonyok nagyon más módon jelennek meg a város különböző pontjain. És nagyon eltérően érintik a társadalmi csoportokat. Mint mondta, még mindig sokkal kevesebb szó esik a nyári hőség közműveket érintő terheléséről, az energiaellátásról vagy a nyári hajléktalanellátásról, mint a téli időszakban. Ezen a nyáron a főváros vízellátása jól vizsgázott, nem alakult ki krízishelyzet, de ez nem jelenti azt, hogy a víz korlátlanul rendelkezésre áll.
A vízzel sokkal jobban kell gazdálkodni. Meg kell erősíteni a város ellenállóképességét a megváltozott klímában, beszélni kell az igazságtalan vízdíjrendszerről, a talajvédelemről, a meglévő és később telepített faállományról és a hőség lakosságra gyakorolt hatásáról.
Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője arról beszélt, egyértelműen afelé tart Magyarország, hogy a nyári villamosenergia-fogyasztás megközelíti vagy meghaladja a télit. A városon belül is egyenlőtlenül oszlik el a hő, a Duna 6,6 Celsiuk-fokkal hűti a környezetét, a repülőtér betonja viszont 5 Celsius-fokkal fűti.
Az lakóépületek szigeteléséről elmondta,
az önmagában nem hűt, csak lassítja a felmelegedést, így az árnyékolásra és az átszellőzésre kell helyezni a hangsúlyt. A klímaberendezések használatával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy nőtt a légkondicionálóval felszerelt háztartások aránya. Azonban az adatok szerint a legrégebbi lakásállományban lakik jellemzően a legtöbb idős ember, akik jövedelmi helyzetük miatt nem tudnak klímát szereltetni. Vagy ha van is klímájuk, nem üzemeltetik azt. A szakember a megoldások között említette a természetes vagy mesterséges árnyékolást, a világos tetőket. A bérházak éjszakai átszellőztetésének lehetőségét és az úgynevezett szürkevíz (használt, de nem a WC-ből származó víz) felhasználását. Ezek megvalósítása nem a lakosság dolga, azonban a fővárosnak jelenleg nincs arra lehetősége, hogy beruházásokat finanszírozzon a hőség elleni védekezéshez.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze szerint
sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fák élettérvédelemre. Bécsben például fele annyi közterületi fa van, mint Budapesten, de azoknak kétszer nagyobb a lombkoronája. A bécsiek azt a metódust követik, hogy ahol a közművek lehetővé teszik, ott jelentősebb gyökérteret biztosítanak a fáknak. A bécsi jogszabály 9 négyzetméter gyökérteret határoz meg egy fának, Budapest ez négy négyzetmétert. Budapesten még négy négyzetméteren is nehéz úgy fát ültetni, hogy ne zavarjon közművet.
Sok önkormányzatnak nincs elegendő pénzügyi fedezete zöldfelületeik üzemeltetésére, egy készülő törvényjavaslat azonban arra tenne javaslatot, hogy az önkormányzati büdzsének minimum két százalékát kell erre elkülöníteni. Az állam által erre a területre adott normatíva 2013 óta nem változott, jelenleg is 500 millió forint, miközben a zöldfelületi fenntartási igény 15 milliárd, amelynek a felét tudja a fővárosi önkormányzat biztosítani.
Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója szerint
ez a nyár próbára tette a főváros és az agglomerációs települések vízellátását, ami azonban stabil maradt, és az ivóvíz minősége sem romlott. A legmelegebb napokon Budapesti vízfogyasztása megközelítette a 640 ezer köbmétert. Voltak olyan területek, ahol a forróság ellenére sem emelkedett a vízfogyasztás. A jövőben egyenletesebb vízhasználatra van szükség, oda kell figyelni a szárazság okozta „talajmozgásokra”, ami további terhelést jelent a földben lévő vezetékekre, és nagyobb arányban kell a szürkevizet használni ott, ahol nem kell ivóvíz minőségű víz. Kiemelte a lakossági kommunikáció fontosságát, mint mondta, előre, folyamatosan és őszintén kell tájékoztatni az embereket az adott helyzetről.
Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója azt mondta, jövőre lehet majd csak látni, hogy az idei hőség mekkora kárt okozott a faállományban. Az öntözetlen, rövidre nyírt gyepek korszakának vége, a fenntartás évszázados módszertanát át kell alakítani – hangoztatta, hozzátéve: klímareziliens parkokat kell kialakítani. A következő tíz évben a közterületi fák 40 százalékát kell cserélni Budapesten.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Centauri (Dunapart)
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Budapest
