Ausztria korlátozza a határforgalmat, Szerbia fertőtlenít
Akik mostanában autóznak a környező országokba, azoknak korlátozásokra kell számítaniuk, ugyanis a legtöbb szomszédunk igyekszik minden lehetséges óvintézkedést megtenni, hogy ne terjedjen át a ragadós száj- és körömfájás vírusa.
Ausztria korlátozásokat vezet be a határforgalomban
Ennek értelmében április 5-én 0 órától a következő határátkelőhelyeken a személy- és járműforgalmat felfüggesztik: Andau – Jánossomorja, Andau – Kapuvar (az andaui híd felől), Wallern – Kapuvár (a wallerni híd felől), Baumgarten – Sopron, Ritzing (Helenenschacht) – Sopron (Brennbergbánya), Sieggraben (Herrentisch) – Sopron (Görbehalomtelep), Nikitsch – Sopronkövesd, Deutsch Jahrndorf – Rajka, Nickelsdorf – Rajka, Deutschkreutz – Harka, Neckenmarkt – Harka, Deutschkreutz – Nagycenk, Halbturn – Várbalog, Halbturn – Várbalog (Albertkázmérpuszta), Klostermarienberg – Olmod, Loipersbach – Ágfalva, Schattendorf – Ágfalva, Lutzmannsburg – Zsira, Lutzmannsburg (Rebberg) – Zsira, Lutzmannsburg (Therme) – Zsira, Nikitsch – Zsira.
A határforgalom a következő határátkelőhelyeken biztosított: Szentgotthárd-Rábafüzes, Szentgotthárd (vasúti), Rönök (gyalogos), Bucsu-Szombathely, Kőszeg, Alsószölnök, Szentpéterfa, Pinkamindszent, Bozsok, Narda, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Pornóapáti, Nemesnedves, Hegyeshalom, Sopron.
Szerbia fertőtlenítő pontokat állít fel
A Röszke-Horgos határátkelőn a teher- és a személyautókat egyaránt fertőtlenítik, miután a szerb mezőgazdasági minisztérium fokozott biobiztonsági intézkedéseket vezetett be a Magyarországon és Szlovákiában kialakult kedvezőtlen járványügyi helyzet és a betegség magas behurcolási kockázata miatt.
Minden Magyarországról Szerbiába belépő járművet fertőtlenítő akadályokhoz irányítanak a szükséges fertőtlenítési intézkedések végrehajtása érdekében. Emellett az említett határátkelőhelyen különleges ellenőrző pontokat készítettek elő a közlekedési eszközök alaposabb fertőtlenítésére, itt kézi vagy gépi eszközökkel fújják le a gépjárműveket.
Azokból az országokból, ahol megbetegedést állapítottak meg vagy korlátozó intézkedéseket vezettek be, szigorúan tilos szarvasmarha, sertés, juh és kecske, valamint állati eredetű termékek behozatala, beleértve az utazók által fogyasztásra szánt élelmiszereket is, ha azok állati eredetű terméket tartalmaznak.
Szerbiában eddig nem jelent meg a ragadós száj- és körömfájás.
Szigorúbban ellenőrzik a Szlovákiából Csehországba érkező teherkocsikat
A cseh hatóságok péntektől szigorúbban ellenőrzik a határon a 3,5 tonnánál nagyobb teherkocsikat és kamionokat. Ezek a járművek csak öt kijelölt határátkelőn – Mosty u Jablunkova, Bílá-Bumbálka, Stary Hrozenkov, Breclav-Brodské (a D2-es autópálya Lanzhotnál) és Hodonín – érkezhetnek Csehországba.
Az állatokat, állati eredetű termékeket, illetve az állateledelt szállító teherkocsik csak az első négy határállomáson léphetnek be. A hodoníni határátkelőt alapvetően csak azok az autók vehetik igénybe, amelyek nem esnek a kötelező szigorított fertőtlenítés alá.
Az első négy határátkelőn növelik a műszaki fertőtlenítési berendezések kapacitását és a személyzeti állományt. Szerdától a határőrök munkáját a határállomásokon katonák is segítik. Más cseh-szlovák határátkelőkön a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók csak rendkívüli esetben léphetnek cseh területre.
Eddig a határokon mintegy 60 ezer teherautót és kamiont ellenőriztek és mintegy 5500 autót fertőtlenítettek. Kedden a dél-morvaországi farmokon elkezdték a tej ellenőrzését, mert a tejben jelenik meg a legkorábban a betegség. Az ellenőrzések minden olyan gazdaságra vonatkoznak, ahol száznál több tehenet tartanak. A szlovák határ mellett fekvő Breclav és Hodonín járásokban az ellenőrzések a kisebb állattartókra is vonatkoznak. Az eddigi ellenőrzések negatív eredményt hoztak. Száj- és körömfájást legutóbb 1975-ben mutattak ki cseh területen.
Már korábban lezárták a kishatár-átkelőket a szlovák-magyar határon
a betegségre fogékony állatokat szállító teherforgalom, a nagy határátkelőknél pedig fertőtlenítő kapukat állítottak fel.
A szlovák kormány kedden a száj- és körömfájás betegség eseteinek előfordulásával összefüggésben országos szintű rendkívüli helyzet kihirdetésének jóváhagyásáról döntött. Az állatállományt érintő, rendkívül fertőző betegség előfordulását Szlovákiában az ország déli részén, a dunaszerdahelyi járás négy településén – Bakán, Medvén, Csiliznyáradon és Lúcson erősítették meg. Az érintett településeken és környékükön már a hétvégén rendkívüli intézkedéseket – egyebek közt kötelező fertőtlenítést és az állatok szállítására vonatkozó korlátozásokat rendeltek el – illetve hatósági rendelet mentén megkezdték az érintett állatállományok kényszervágását.
Szlovákiában ötven év után most először fordul elő a betegség. Magyarországon 1973-ban fordult elő ezelőtt, idén március 6-án erősítették meg a kórokozó jelenlétét Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Ennél korábban jelent meg a betegség Németországban, ahol január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban egy 14 vízibivalyt tartó gazdaságban mutatták ki a vírust. A telepen 3 állat betegedett meg. Az országot, ahol ezelőtt utoljára 1988-ban fordult elő a kór, március 12-én betegségmentesnek nyilvánították.
A megbetegedés továbbra is rendszeresen megjelenik a Közel-Keleten és Afrikában valamint számos ázsiai országban és Dél-Amerika egyes részein. Az ezekből az országokból származó illegálisan behozott állati termékek veszélyt jelentenek az európai mezőgazdaságra.
Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a háziállatokról
Mindig is lenyűgözött a járványügyben dolgozó emberek munkája . Az jutott még eszembe, hogy a hozzánk behurcolt vírus hogyan tudott bejönni, amikor nagyon szigorú állatorvosi papírok kellenek mondjuk az állatok szállításához is.
Ezn én is gondolkodtam, de az az igazság, hogy ez tényleg extrémen könnyen terjed. Tényleg a levegőben is, „átfújhatja” a szél, az ember hazahozza a nyaralásról a ruháján..mint a horrorfilmekben.
Igen ez így van, mégis itthon behurcolt esettel kezdődött. Olyan ez mint a gyerekek bárányhimlője- ” a varicella száll”.
Tényleg, a bárányhimlő is terjed levegőben? Nem is tudtam…én voltam bárányhimlős, élénken emlékszem, néhánynak nyoma is maradt, szerencsére nem túl feltűnő. Azt hiszem, azóta van ellene oltás.
Tegnap megkérdeztem az ikertesóm akinek a kisebbik fia Bécsújhelyen él a családjával, hogy haza tudnak e jönni. Azt mondta nagy határátkelőt nem zárták le,-itt írtad a cikkben is – csak a kisebb helyeket. Mondjuk ezt sem igazán értem- amikor vészhelyzet van átmenetileg zárlatot szoktak előírni, mint ahogy a covid idején bezártak minket. A világ felszámolta a fekete himlőt, a pestist , úgy látszik ez az állatorvoslában nem sikerült, ez a vírus elő tud valahogyan kerülni úgy 40-50 évente. Mint a behurcolt Ebola az emberekre. Vajon az állatvédők mit szólnak most a tömeges leöléshez- vagyis kényszervágáshoz ? Az egyik munkatársam szüleinek a keleti magyar-román határnál van gazdasága , birkákat tartanak , ő mondta, hogy elégetik és nem elássák a leölt állatokat. Ott még nem volt járvány, de félnek a gazdák.
Borzasztó ez a helyzet, iszonyúan szívszorító. 🙁 Eddig sem voltunk igazán marhanagyhatalom, ez a járvány sem visz hozzá közelebb. Igazából azt nem értem, hogy hogy van ez az oltásokkal. Azt olvasom, hogy van oltás ez ellen is. A többi járványt is oltásokkal sikerült felszámolni..talán azt hitték, megszabadultak tőle, és nem oltottak?
A vaccinált állatatokat is a járvány elmúltával levágják. A terjedés megakadályozására adják, nem olyan védőoltás mint amit az emberek kapnak. Legalábbis ezt írták valahol.
Valami ilyesmit én is olvastam. A wiki azt írja, túl nagy a vírus genetikai változatossága, ezért kevéssé hatékony az oltás. 🙁
Érdekes, egy cikk azt írja, hogy azért előállhat olyan helyzet, hogy elgondolkodnak a megelőző oltáson is, ami egyébként a ’70-es években is volt, de a vakcina csak a tünetek ellen véd, a megfertőződés ellen nem, és az oltott állat is fertőzhet. Még egy ilyen piszok kis vírust.