Aszály és árvíz: mindkettőért ugyanaz felelős

aszály szárazság időjárás pixa 56

Ugyanaz felelős a nyári aszályért, ami a szeptemberi özönvizekért

2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár,

Magyarországon a valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte, augusztus pedig a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, a júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva.

Ennek jól kirajzolódó globális háttere van: a magasabb hőmérsékleten zajló vízkörforgás felelős a szárazságért és a heves csapadékért is.

A Kárpát-medencében tapasztalt szélsőségesen száraz időjárásban nagy szerepe volt annak, hogy a melegedő levegő több nedvességet tud felvenni, mint amennyit a felszín párologtatni képes. Mindez azzal jár, hogy melegebb légtömegben nehezebben alakul ki a felhőzet, illetve a meleg, száraz levegő nagyon gyorsan kiszárítja a felszínt.

A nyári időszakban a telítetlen meleg levegőben felhőzet hiányában növekszik a besugárzás, amely tovább növeli a levegő hőmérsékletét, így még nehezebben alakul ki a felhőzet.

Az idei forró nyár kialakulásának három fő oka volt:

szerepet játszott benne az az öngerjesztő folyamat, amely során a már kezdetben is meleg, majd tovább melegedő levegő több nedvességet képes felvenni, mint amennyi a felszíni párolgás során rendelkezésre áll. Ennek következtében a nyár kezdetén a gyorsan melegedő légkörben csökkent a felhőzet, még több volt a napsugárzás és ez tovább melegítette a légkört.

Ez hatással volt a trópusi és sivatagi övet meghatározó Hadley-cellára is, azaz arra a cirkulációs rendszerre, amely a trópusokon a levegő feláramlását, a sivatagi övben pedig a kompenzáló leáramlást hozza létre. A gyorsuló kiszáradás, illetve melegedés a cella sivatagi, azaz leszálló ágát erősítette.

A Hadley-cella leszálló ágára jellemző magasnyomású területek a Földközi-tenger térségébe húzódtak, a sivatag irányából nemcsak vissza a trópusok felé, hanem északi irányba is gyakran elmozdultak a légtömegek, létrehozva Európában a hőhullámokat.

A harmadik okként,

a nyugati szelek övének, a Rossby-övnek az északabbra húzódását jelölik meg, ami az első két hatásnak a következménye. A Hadley-cella megerősödő leáramlási öve ugyanis erőteljesen elszigetelte a trópusi és a nyugati szelek övét, így a trópusi nedvesség a kontinens fölött nem tudott északra feljutni, ezzel jelentősen csökkent a ciklonok aktivitása.

A nyár végén az északi félteke hőmérséklete csökkenni kezdett,

az egész nyáron növekvő abszolút nedvesség mellett a hűlés miatt a légkör kezdett telítetté válni. A Hadley-cella leszálló ága Afrika felett erősen meggyengült, és a felhalmozódott meleg, trópusi levegő a Szahara felett feláramlott Európa-fölé. Ez a nedves meleg „szállítószalag” pedig jelentős csapadékot okozott a Száhel-övezetben is, valamint meghatározó szerepet játszott a Közép-Európában rendkívüli árvizet okozó Boris-ciklon kialakulásában.

Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay

Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


aszály szárazság időjárás adomány naplemente pixa

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több időjárás

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük