Már videón is a fehérpettyes álcsüngőlepke – fácánkakassal együtt!
Talán hasonló sikersztori lesz ez is, mint amilyen a sakktáblalepke (Melanargia galathea), a pókhálóslepke (Araschnia levana) vagy a citromlepke (Gonepteryx rhamni) története. Mindhárom faj sokáig nehezen került meg, s mára mindhárom stabilan látható, gyakori faj lett. Vélhetően annak köszönhetően, hogy 26 éves rezervátumunk visszavadítása szépen halad, és az utóbbi 5 évben már valóban erősen hasonlít egy természetközeli erdőssztyeppi élőhelyre.
A fehérpettyes álcsüngőlepe (Amata phegea)
valami titokzatos okból 2000 és 2025 között egyszer sem került elő, holott nem ritka faj. Ráadásul jól ismerjük más területekről, gyermekkorom egyik leggyakrabban látott lepkefaja. Vagyis, ha itt lett volna, feltűnik bizonyára. Így tehát viszonylag magabiztosan jelenthetjük ki: bármilyen valószínűtlen is, ez a faj 2025 előtt vagy teljesen hiányzott, vagy annyira ritka volt, hogy nem találtunk rá.
2025-ben végül észleltük két alkalommal, fényképeztük és felkerült a rezervátum fajlistájára is. 2026-ban ismét megkerült június 9-én 18:00 óra körül. Ez volt a harmadik észlelése. Ezt követően szintén a Sakál-csobogó közelében láttunk egy példányt június 12-én délután, s még ugyanaznap egy példányt az Edward-sáncnál is. Június 16-án láttunk egy vízbe pottyant példányt a Sakál-vízen, a Csíkos-vadpartnál. Amilyen rossz repülő ez a faj, nem csoda, ha néha ilyen baleseteket szenved. De azért egy faj megkerülésekor ez viszonylag ritka eset. Még ritkább, ha egy lepkefajról vadkamera szolgáltat hasznos információt. Erre eddig nem is volt példa.
Jégmadár fedőnevű vadkameránk azonban 2026. június 19-én délelőtt (09:28) egy pompás fácánkakast (Phasianus colchicus) vett épp, amikor egy fehérpettyes álcsüngőlepke szinte belerepült a kamera lencséjébe a felvétel 12. másodpercében. Ami különösen szép nekem, hogy amikor Marával együtt néztük meg a felvételt, Mara, aki alapvetően bölcsész végzettségű, egy pillanat alatt azonosította a fajt. Bravó Mara! – nagy utakat tettünk meg együtt… (a videót lásd a poszt alatt!)
Eddig tehát 7 alkalommal láttunk fehérpettyes álcsüngőlepkét a rezervátumban:
- 2025. június 22. (16:59) 1 példány | Sakál-tóka
- 2025. június 22. (du.) 1 példány | Árasztó-gázló
- 2026. június 09. (18:00) 1 példány | Sakál-csobogó
- 2026. június 12. (du.) 1 példány | Sakál-csobogó
- 2026. június 12. (du.) 1 példány | Edward-sánc
- 2026. június 16. (du.) 1 példány | Sakál-víz / Csíkos-vadpart
- 2026. június 19. (09:28) 1 példány | Sakál-víz/ Csíkos-vadpart (vadkamera)
FRISSÍTÉS: 2026.06.24-ÉN (11:45) újabb példányt láttunk a Dalmatina-gázlónál.
Úgy tűnik, látványos rajzást továbbra sem várhatunk ettől a nemrégiben megtalált fajtól, ugyanakkor biztató, hogy az idén máris jóval többször észleltük. Ez talán jelezheti azt is, hogy idővel megerősödik az állománya, és végül nálunk is gyakori lesz. Most már azt is izgatottan várjuk, hogy miután 2025-ben és 2026-ban a rezervátum történetében először észleltünk valódi csüngőlepke-fajokat is, vajon 2026-ban találkozunk-e velük? Épp ezekben a napokban kellen látnunk őket, már ha tartják az utóbbi két év menetrendjét.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Centauri (2025)
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Szeretem a csüngőlepkéket – legyen az ál vagy valódi 🙂 -, pedig még nem láttam élőben egyet sem.
(Lehet, persze, hogy amikor még falun éltem, láttam, csak akkor nem tudtam, hogy az. 🙂)
Ma is kerestük a valódi csüngőlepkéinket, de egyelőre nem találkoztunk velük.
Majd jönnek azok is!
Most néztem meg: a hatfoltos csüngőlepke megtalálását napra pontosan két évvel ezelőtt jelentetted be itt. 🙂
Köszönöm. 🙂 Ilyenkor én is mindig nagyon büszke vagyok magamra. 🙂