Nyílt levél a kormányfőnek az új GMO-helyzet ügyében
Az embereknek joguk van tudni, hogy milyen élelmiszert vesznek
Három nagy szervezet,
a Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint Magyarországnak meg kell védenie a GMO-mentes mezőgazdaságot, és az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia az új génkezelési technikák engedélyezésével szemben.
Három civil szervezet nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények, vagyis az NGT-k uniós szabályozása miatt. A szervezetek arra kérik a kormányt, hogy ne engedje el Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának alkotmányos vállalását, és más ellenző tagállamokkal együtt készüljön fel az Európai Unió Bíróságához fordulásra.
Az új szabályozás gyengítené a fogyasztói jelölést és a nyomonkövethetőséget, miközben az NGT1 kategóriába sorolt növények előzetes kockázatértékelése is háttérbe szorulna. Ez szerintük nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem gazdálkodói, biogazdálkodási és természetvédelmi kockázatokat is felvet.
„A GMO-mentes mezőgazdaság Magyarországon nem pillanatnyi politikai ügy, hanem több évtizedes társadalmi vállalás, amelyet az Alaptörvény is megerősít. Most az a kérdés, hogy ezt a vállalást valóban komolyan vesszük-e. Magyarországnak következetesen ki kell állnia amellett, hogy a génmódosított növények ne kerülhessenek jelölés és megfelelő kockázatértékelés nélkül a földekre és az élelmiszerláncba” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A három nagy szervezet szerint az NGT-k nem válnak GMO-mentessé attól,
hogy az új uniós szabályozás egy részüket kivenné a jelenlegi GMO-engedélyezési, kockázatértékelési és jelölési szabályok alól. Az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta, hogy az új mutagenezis útján előállított szervezetek GMO-nak minősülnek, és maga az NGT-szabályozás is génmódosított növényként határozza meg az NGT-növényeket. A szervezetek szerint félrevezető az NGT-ket kész klímamegoldásként bemutatni. Jelenleg nem ismert olyan, kereskedelmi forgalomban elérhető NGT-eredetű szárazságtűrő búzavetőmag, amelyet a magyar gazdák ténylegesen használhatnának.
„A klímaváltozás valóság, a gazdák kitettsége pedig napról napra nő. Éppen ezért nem lehet beérni a géntechnológiai iparág kétséges ígéreteivel. A szárazságtűrés nem egyetlen génnel megoldható kérdés, hanem a növény, a talaj, a vízmegtartás, a tájszerkezet és a termesztési mód együttese. A fogyasztói jelölés és a kockázatértékelés gyengítése nem klímavédelem, hanem kockázatáthárítás” – mondta Turchányi Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatóhelyettese.
Az NGT-k deregulációja a biogazdálkodók számára különösen súlyos következményekkel járhat, mivel az ökológiai termelésben az NGT-k használata továbbra sem megengedett, miközben a gyengülő jelölés és nyomonkövethetőség megnehezítené a GMO-mentesség igazolását.
„A biogazdálkodás alapja a bizalom, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség. Ha az NGT-k megjelennek a rendszerben, de közben gyengül a jelölés és a nyomonkövetés, akkor a biogazdák kerülnek nehéz helyzetbe. Nekik kell majd bizonyítaniuk a mentességet, miközben az ehhez szükséges információkhoz egyre nehezebben férnek hozzá. Ez elfogadhatatlan terhet jelentene a magyar biogazdálkodóknak és a GMO-mentes termelési láncoknak” – mondta Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke.
A szervezetek arra is emlékeztetnek, hogy Magyarország az áprilisi EU tanácsi szavazáson Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt nemet mondott az NGT-rendeletre. Álláspontjuk szerint ezek az országok természetes szövetségesei lehetnek Magyarországnak egy közös jogi fellépésben. A három szervezet ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetést az ellenző tagállamokkal, és forduljon az Európai Unió Bíróságához az NGT-szabályozással szemben. [1]
Jegyzetek: [1] Magyarország 16 évvel ezelőtt – több uniós tagállammal közösen – sikeresen perelte be az Európai Bizottságot, az Amflora génmódosított burgonya engedélyezése miatt.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több GMO
Akkor szárazságtűrő fajtákat amiket gén módosítással állítanak elő , nem lehet majd azt vetni. Pedig a klímaváltozás miatt- ahogy írtátok is itt- sokkal kevesebb búza termett pl. Nagyobb baj, hogy olyan élelmiszerekkel- főleg hússal van elárasztva a világ, ami tele van antibiotikummal. Az is igaz, hogy az emberi test nem tudja lekövetni a GMO-s növények, meg az antibos húsok együttes hatását- ezért is van annyi beteg gyerek, ilyen meg olyan allergiájuk, meg intolarenciájuk van, lassan már az óvodáknak át kell állni személyre szabott étrendre miden gyereknél. Szóval nagyon összetett és előrenyúló probléma ez is.
Kedves, Lívia, próbálok egy jó példát hozni. Tudjuk, hogy számos növény tartalmaz mindenféle hatóanyagokat. Ezt használjuk is, például a gyógyászatban, de más hatóanyagok mérgezők vagy hosszútávon károsak. A pontos hatásmechanizmusokat sokszor a természetes úton létrejött fajoknál sem ismerjük (számos kutatás még előttünk áll). A létező fajok azonban már átmentek egyfajta teszten. Megtanultunk együttélni velük, használni vagy elkerülni őket. A genetikai módosítással az a fő gond, hogy míg teszem azt szárazságtűrést növelő szekvenciákat emelünk be a génállományba, nem tudjuk, hogy milyen más tulajdonságok változnak meg.
A tulajdonságok egy-egy fajban nem izolátumokként, hanem egy hálózat részeként vannak jelen. Vagyis amikor akár csak egy elemet változtatunk, számos más is változhat. Akár végzetes irányba is! Az egyik probléma az, hogy erről szinte semmit sem tudunk. Ma is ajánlunk növényeket mondjuk a vérnyomás csökkentésére, sőt, ismerünk fajokat, amelyek bőséggel termelnek antioxidánsokat, így a daganatos betegségek megelőzésében is segíthetnek, de mindez fordítva is igaz lehet. Vannak növények ma is, amelyek megölhetnek, daganatokat okozhatnak, ezért nem eszünk össze ész nélkül mindent a vadonban. A genetikájukban manipulált növényeknél fennáll az a kockázat, hogy olyan rejtett, de súlyos „mellékhatások” jelentkezhetnek, amik miatt végül, bár aszálytűrő fajok termését minden korábbinál és könnyebben és olcsóbban kapjuk meg, de már középtávon is súlyos egészségkárosodást szenvedhetünk. Ha ennek esélye csak 1%, én akkor sem reckíroznék, amikor itt vannak a bizonyítottan egészséges fajok és fajták is.
A másik gond, ami rendkívül árulkodó, és inkább kérdezem: Ugyan miért nem akarják igazán, hogy a felhasználó pontosan tudja vásárlás előtt, hogy mivel van dolga? Miért olyan nagy kérés ez?
Ez olyan, mint a palagáz ügye. Sokkal pocsékabb és szennyezőbb, mégis erőltetik. GMO kérdésben is lobbik sejlenek fel, akiket a profit érdekel, az meg a legkevésbé, hogy mi mit eszünk.
Hasonló ez a probléma ahhoz is, amikor technológiai megoldást várnak a felmelegedésre. Azt például, hogy permetekkel „hűtsék a légkört”. Ahelyett, hogy visszafognánk drasztikusan a kibocsátásunkat meg a fogyasztásunkat. De valóban szeretnénk, hogy úgy fogjuk vissza a felmelegedést, hogy repülők teleszórják a légkört valamivel, amiről nem tudjuk pontosan, hogy ezer más területen hogyan hat? Ugye, nem. A szárazságra sem a GMO a válasz. A GMO erőltetése ugyanazt a gondolkodásmódot tükrözi, ami a felmelegedést okozza.
Ismét Einsteint kell idéznem: Ha szeretnél megoldani egy problémát, ne azzal próbálkozz, amivel okoztad. 🙂
Nem is mertem hozzászólni.
Ugy gondolom, hogy az a paradicsom, ami nem romlik meg hetekig, igaz, ize se sok van, az is génmódosított és sok egyéb gyümölcscsel együtt.
Vajon a keresztezés nem egyfajta gènmódosítàs?