Megamadáretetéssel megjöhet a rezervátumba a ritka hósármány is?

Azon túl, hogy a nádi sármány kulcsfontosságú indikátorfaj, ami viszont legnagyobb meglepetésünkre csak későn jelent meg – de végre megjelent! (itt írtunk erről) – fontosak ezek a megfigyelések azért is, mert más, esetleg ritkább fajok felbukkanását is ígérhetik. A tundrai, erdős-sztyeppi vizes élőhely, sáncokkal, „gátakkal”, kopárosokkal, fenyérekkel, olyan extrém szépségű fajoknak is hívogató lehet, mint amilyen a hósármány (Plectrophenax nivalis). A hósármány véletlenszerű előfordulásával még azon a „titkos listán” sem számoltunk, amire olyan fajok is felkerültek, melyeket Magyarországon még nem észleltek.
Mert eddig a rezervátum a legcsekélyebb mértékben sem mutatott olyan arculatot, ami a hósármánynak kedvezne. Ám mostantól, mivel sikerült a sáncokon és a patakparton jelentős madármozgalmakat generálni, a közvetlen közelben pedig tocsogókkal tarkított pusztai környezetet létrehozni, nagyon is vonzó lehet egy hósármánycsapatnak is.
Különösen fontos ilyen esetekben,
hogy egy esetleg átvonuló sármánycsapat azt tapasztalja, hogy odalent jelentős madárcsapatok mozognak, rokon fajok is, más sármányok. A hósármány számára ebből a szempontból leginkább a nádi sármányok jelenléte lehet ígéretes, míg mondjuk egy másik ritka sármányfajnak, a fenyősármánynak (Emberiza leucocephala) a citromsármányok tömeges mozgása lehet ellenállhatatlan inger.
Most az a legfontosabb, hogy biztosítsuk az ellátás folyamatosságát. 11 hektár sok faj számára túl kicsi terület, de ha magevőkről, sármányokról van szó, bőven elég lehet. Ha a különböző parcellák között tudnak területeket váltani, aszerint is váltogathatnak, hogy mikor hová süt a nap, akkor még egy 11 hektáros területre is beállhatnak huzamos időre, amiként a citromsármányok be is állnak rendszeresen.
Hiszen épp a hósármányra nagyon is jellemző, hogy egészen kicsi területkere áll be huzamos időre. Ezt látni időnként a balatoni mólókon is (én is találkoztam ilyen hósármányokkal Fonyódon és Keszthelyen is). Egy móló kisebb kiterjedésű és eltartóképességű hely, mint a mi rezervátumunk, tehát egyetlen hátrányunk eddig a víz hiánya volt. Ez azonban már nem hátrányunk.
A kedvező körülmények, a négy adottság
- a víz jelenléte
- a pusztai, tundrai környezet
- a kopárosok, gátak, sáncok jelenléte
- és rendkívüli táplálékbőség
együttesen nemcsak a hósármány megjelenésének ad némi esélyt (még ha ez az esély továbbra is csekély), de a megélénkülő madárélet, a sármányok gyülekezése más érdekes fajokat is meghozhatnak. Várhatjuk esetleg a sárgacsőrű kenderike (Linaria flavirostris) felbukkanását is.

Ez a kedves, Magyarországra egyre ritkábban elvetődő pintyféle Norvégia területén azonos élőhelyen él a hósármánnyal. Magyarországi telelőhelyein, az alföldi pusztákon (főként a Hortobágyon) gyakran találjuk ugyanott, ahol a hósármányokat. Így logikus, ha már hósármányokat is várunk, akkor a sárgacsőrű kenderikét is érdemes lesz keresni a rezervátumba látogató pintycsapatokban.
Röviden: sosem volt még ennyire reményteli a helyzetünk sármányügyben.
2025. december 29-én délután épp a növekedés és ellátás fixálására több mint két hektáron 80 kilogramm takarmányt szórtunk ki. December 30-án délután 15 óra körül az Őskökényesben mozgó citromsármányok száma már 200 körül alakult. Állandósult az is – amire korábban egyetlen télen sem volt példa –, hogy a patakparton vannak jelentős madármozgalmak, és tömegesen mozognak a patak mentén nemcsak a sármányok, hanem a mezei verebek (Passer montanus) is. Utóbbiak a hűvös völgyet korábban következetesen kerülték.
Most a magaslati, napsütötte és viszonylag meleg Őskökényestől a völgy hamar árnyékba kerülő, jeges völgyéig, körülbelül 4-5 hektárnyi területen folyamatosan több száz madár mozog. Ennyire tartósan élénk élet ebben az időszakban talán még sosem volt a völgyben. Igaz, 2025. decemberében rá se ismerni már a völgyre – olyan arculat váltást hozott ez az év a rezervátum életében, amihez mérhető pozitív változást nem éltünk még át itt. Ennek előbb-utóbb meg kell mutatkozni néhány igazán ritka és látványos felbukkanásában is.


Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Pixabay

Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”









































