Budapesten járt David Cronenberg, megnéztük

Budapesten járt David Cronenberg, megnéztük

---

Amikor megtudtam, hogy David Cronenberg kanadai rendező a Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik díszvendége lesz, elhatároztam, hogy megnézem élőben. Nagy hatással volt rám a Gyilkos ígéretek című gengszterkrimije, ami a londoni orosz maffia világába kalauzol. Ez Cronenberg hagyományosabb eszközökkel operáló művei közé tartozik, mert a rendezőnek egyébként a testhorrorok váltak védjegyévé és olyan naturális és trancsírozós képsorokat vitt vászonra, amire a kommentelők csak annyit mondanak: nem való mindenkinek. Például, hogy hogyan válik erotikus élménnyé az autóbaleset, a vérivás megszállotjává egy nő, léggyé egy férfi.

A producer és a rendező

– nem túl clickbait – című, egyórás kerekasztalbeszélgetésen az Urániában Cronenberg mellett részt vett még Szabó István és az örmény gyökerekkel rendelkező Atom Egoyan is. A három rendezőt Robert Lantos producer személye köti össze, aki mindannyiukkal dolgozott együtt. Szabó István két filmje, A napfény íze és a Csodálatos Júlia fűződik a nevéhez, de közreműködött a Gyilkos ígéretekben, Cronenberg Karambol és Existenz című alkotásában, valamint Atom Egoyan örmény-kanadai rendező Eljövendő szép napok, Az igazság fogságában és Ararát című filmjében is. (Az Eljövendő szép napok egyik főszereplője Sarah Polley, a Váratlan utazás Sarája. Ugyanő felbukkant az Existenzben is.)

---

A beszélgetés előtt a díszvendégeket le lehetett fotózni, nem a VIP-ből mentek egyenesen a színpadra, ahogy az régebben jellemző volt hasonló eseményeken, hanem a közönséggel együtt vonultak be a terembe, szinte már családias volt a hangulat. Az Uránia Díszterme nagyon szép és fantasztikusan kényelmesek a székek. Itt volt anno a Kút a nap alatt filmbemutatója is.

A kerekasztalt Mesterházy Lili filmkritikus vezette, és kiderült belőle, hogy Szabó István egy vérbeli történetmesélő. A leghétköznapibb sztorit is úgy adja elő közel a 90-hez, hogy odaszögezi az embert a székbe. Cronenberg főleg poénokban utazott, Egoyan pedig néhány átfogó megfigyeléssel keretezte az elhangzottakat.

---

Szabó István

szinte meghatódva mesélt arról, amikor Robert Lantos felhívta a torontói reptérről, hogy csinálják meg A napfény ízét. A film története ugyanis kudarcokkal kezdődött. Miután elkészült a forgatókönyv, a rendező több helyre is elvitte, és mindenhol agyon dicsérték. Csodálatos film, mondták, majd hozzátették: nem tudjuk finanszírozni. A mi közönségünknek nem tetszene. Így végül, amikor Lantos is elkérte, Szabó István már oda sem akarta neki adni, mert tudta, hogy azt fogja mondani, nem tud bele fektetni. Aztán némi huzavona után végül csak odaadta, Lantos pedig a Kanadába tartó repülőúton elolvasta, és ahogy leszállt a gép, jelentkezett a jó hírrel.

Lantos felidézte, hogyan kapcsolódik a A napfény íze Atom Egoyanhoz. Egy örmény-kanadai közönség előtt beszélgettek, amikor azt mondta a rendezőnek, hogy csinált egy filmet a magyar holokausztról (vagyis a saját “népéről”, amit az angolul több jelentést hordozó “my people”-lel fejezett ki). Ha pedig Egoyan is csinálna egy filmet a népéről és az örmény népirtásról, akkor ő rendelkezésre áll. A közönség lelkesedését látva Egoyan már nem bújhatott ki a feladat alól, ezért megígérte nekik, hogy az lesz a következő filmje. Így született meg az Ararát.

---

Cronenber szintén készített filmet a “népéről”, ez volt a Karambol című botránymű, J. G. Ballard azonos című regényének feldolgozása, ami akkora népharagot váltott ki, hogy nemcsak a filmet akarták betiltani, de a készítőket is börtönbe küldték volna. Mindez végül remek reklámnak bizonyult. Ez az a történet, amelynek főhőse az autóbalesetekben rejlő erotikus potenciált kutatja.

Azt is megtudhatjuk, hogy Lantos szerelme a filmmel egy Anita Ekberget ábrázoló moziplakáttal kezdődött még gyerekkorában, ami Fellini Dolce vitáját hirdette a Montevideói Plaza mozin. A film korhatáros volt, ezért nem engedték be, de ő beslisszolt a vészkijáraton. Ez a találkozás pedig elég volt ahhoz, hogy a mozi varázsa többé ne eressze.

---

Egoyan ehhez kapcsolódva emelte ki,

hogy a mozi fizikai és kollektív élmény is, ami mély érzéseket kelt, Szabó István pedig ezt alátámasztva az Apa című film bemutatóiról mesél a világ különböző pontjain. Ahogy Moszkvában figyelte a közönség reakcióit: egyszercsak csend ült a nézőkre, majd mocorogni kezdenek, majd újra csend lett. És pont ugyanazon részeknél csendesedett el és kezdett mozgolódni a New York-i közönség is. Ahogy mindenhol máshol is ugyanez történt. Ezen mérhető a film univerzális hatása, hogy a világon mindenhol lényegében ugyanazokat az érzelmeket ébreszti.

Bár Cronenberg miatt mentem, végül Szabó István miatt volt érdemes, mert ő mondta a legérdekesebbeket. Ilyen volt az is, amit Ralph Fiennes válaszolt arra, hogy miért vállalta el A napfény ízének főszerepét. Amikor ugyanis az apja jól fizető állást kapott Írországban és odaköltöztek, az új iskolában kiközösítették, mert angol volt. Miután pedig visszamentek Angliába, azért utálták, mert ő volt az ír fiú. A rendező arra is kitért, hogy miért lett olyan hosszú végül a film: Robert Lantos szerint ugyanis túl sok szép arcot vágtak ki belőle, néhányat vissza kellett tenni.

---

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Képek: Mara

---

---

még több film