Fotókon láthatjuk a két Korea különös világát

Fotókon láthatjuk a két Korea különös világát

A Mai Manó ház két fotókiállítást is szentel Koreának, az egyik a két meghatározó dokumentarista fotográfus, Benkő Imre, az MMA rendes tagja, és egykori tanítványa, Molnár Zoltán munkáit tárja a közönség elé.

A két fotográfus érdeklődése más korszakban és más nézőpontból, de egyaránt a Koreai-félsziget felé fordult. Benkő Imre először 1984-ben járt Észak-Koreában, ahol a szigorúan ellenőrzött környezetben is olyan felvételeket készített, amelyek az időtlenség érzetét keltik. Molnár Zoltán Dél-Koreában találta meg azt a kultúrát, amelyhez személyesen és vizuálisan is kötődni tudott. A két alkotó sorozata együtt mutatja meg Észak- és Dél-Korea különbözőségeit és mélyebb összefüggéseit, felhívva a figyelmet az emberi létezés egyetemes kérdéseire.

Benkő Imre

(1943–) és Molnár Zoltán (1973–) a magyar kortárs dokumentarista fotográfia megkerülhetetlen alakjai. Pályájuk egy pontján összekapcsolódtak és azóta is szoros barátságot tartanak fenn. Számos tanár-diák kapcsolatot hordoz a magyar fotótörténet még a 19. századból is, és ezekből sok virágzó mester-tanítvány viszony született. Kettejük kapcsolata ugyanakkor nem telepedett rá műveikre. Benkő Imre erős vizuális ereje megmutatkozik bárhol is jár a világban, de ma már nem nehezedik Molnár Zoltán alkotásaira. Immáron két dokumentarista fotográfus kiforrott képi megoldásait látjuk. A Távol-Kelet pedig mindkettőjüket vonzza. Benkő még mindig járja Kína nagyvárosait, Molnár pedig Dél-Koreában találta meg azt a kultúrát, melyhez nem csupán vizuálisan, de lelkileg is csatlakozni tudott. És ez a személyes elköteleződés nem hiányozhat egy nemzetközileg nívós fotósorozatból sem.

Benkő Imre először 1984-ben, turistaként érkezett Észak-Koreába, s lehetőségeihez mérten megörökítette a már akkor is diktatúraként működő ország bizonyos szegmenseit. Persze azokat, amelyeket engedtek neki, hiszen nem utazhatott szabadon, és még fényképezés közben is figyelték képi témáit, vizuális megoldásait. 1989-ben ismét ellátogatott Phenjanba: a Képes 7 magazin fotóriportereként megörökítette a legnagyobb Világifjúsági Találkozó eseményeit. Az „elvárt” képek mellett azonban saját képi világának megfelelő alkotásokat is készített, melyek időtlenséget sugallnak, saját életművén belül és az észak-koreai viszonyokat tekintve egyaránt.

Molnár Zoltán

fotográfiai felfogása – szándékait tekintve és morális alapvetéseiben – nem különbözik hajdan volt egyetemi oktatójától, s az igazán kiváló utazó fotográfusok képi minőségét mutatja fel. Hiszen nem csupán az érdekességekre figyel, hanem – a látottakat önmagán keresztül átengedve – kialakítja saját értelmezését. Számára sem csupán a helyszín földrajzi, politikai különbözősége a bemutatásra méltó.

Benkő Imre és Molnár Zoltán utazó fotográfusok képein egyaránt felfedezhető a belső utak mentén végbemenő személyes fejlődés, valamint a másik ember felé fordulás letisztult képi világa. Bár mindketten saját művészi irányukat követik, a két sorozat mégis összekapcsolja Észak- és Dél-Korea szellemi gyökereit, és olyan mélyebb párhuzamokat tárnak fel a két ország között, amelyek elsőre talán egymástól távolinak tűnnek.

A kiállítás október 5-ig látható.

Nunchi – A csend hatalma

A másik kiállítás, A Nunchi – A csend hatalma a keletkezés és elmúlás csendes szemlélőinek vizuális lenyomata. A nunchi a koreai élet egyik alapelveként értelmezhető. Ez egyfajta intuitív érzékenység, amely képessé teszi az embert arra, hogy megértse mások érzéseit, gondolatait és nonverbális jelzéseit. A nunchi elengedhetetlen a társadalmi harmónia fenntartásához, az empátia kibontakozásához. A koreai társadalomban a közösség fontossága jóval felülírja az egyén érdekeit. A nunchi elősegíti az együttélést, a munkavégzést, a közösségbe való beilleszkedést, valamint a mások iránti fokozott tiszteletet és figyelmet. Segít felismerni és megérteni a viselkedés finom rétegeit, ezáltal megkönnyítve saját és mások helyzetét is.

A kiállítás a kölcsönös párbeszéd jegyében jött létre. A különböző időben és térben született alkotások mögött álló fotográfusokat a közös gondolkodás igénye kapcsolja össze. Ez a fajta együttműködés olyan kooperációt eredményez, amely során az eltérő látásmódok és koncepciók fokozatosan egymáshoz idomulnak. A kiállított művek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek az alkotókat személyesen is foglalkoztatják, mégis közös térben, egy időben válnak láthatóvá.

Park Byung-moon,

Jang Jong-woon fotográfiái az emberi létezés mélységeire, a társadalmi struktúrákra és az emberi méltóságra irányítják figyelmünket. Szociográfusi pontossággal ragadják meg a keleti kultúrák mikroklímáját, bemutatva olyan helyzeteket, amelyek bár lokálisak, mégis egyetemes sorskérdéseket rejtenek. Mindez beágyazódik a globalizáció folyamatába, ahol a metropolisz – e kettős arcú szépség és szörnyeteg – is új jelentéseket nyer. A képek a közelmúltból a közeljövőbe repítenek, feltérképezve a világ ismert és ismeretlen tájait Észak- és Dél-Korea között, elidőzve azok alakjain, akik e terek hősei vagy kiszolgáltatott tanúi.

Kim Mi-kyoung, Moon Sang-wook és Han Hee-joon munkái vizuális vallomások bolygónkról. Az érintetlenség dicséretét hordozzák, és azt a kérdést teszik fel: vajon az ember képes-e felismerni, hogy ő maga is a természet része, akárcsak egy hegy, egy tó, egy tenger vagy egy fa? A kiállított művek világunk alapvető arányait teszik érzékelhetővé: a föld, a víz, a levegő kiterjedését, a tér mértékét. Földünk horizontja túlmutat a látható világ határain – nemcsak térben, hanem időben is. A vizek fodrozódása, a felhők gomolygása, a föld nyomai és a hegyek emelkedése a változás örök állandóságát hirdetik.

A kiállításon szereplő alkotók csendben és figyelemmel rögzítették benyomásaikat, érzéseiket, mielőtt megszólaltak volna. A nunchi képességét gyakorolva képekben fogalmazták meg mindazt, amit Koreában megtapasztaltak.

Ez a kiállítás is október 5-ig látható.

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Mai Manó | Borítókép: Bíró Dávid/Mai Manó

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!