A hazai vizek algásodása egyre súlyosabb probléma,
de nemcsak a mennyiség, hanem az algák alakja is számít. Az eltérő formák ugyanis különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, befolyásolva a fényviszonyokat és az oxigéntermelést. Kutatók most először tudnak olyan pontos adatokat adni a mikroalgák árnyékolásának mértékére vonatkozóan, melyek alkalmazásával új lehetőség nyílik a víz optikai tulajdonságainak és a vizek minőségének vizsgálatára.
Tavainkat és folyóinkat számos olyan terhelés éri, melyek eredményeként növekszik tápanyagtartalmuk, ami a lebegő életmódot folytató mikroalgák, a fitoplankton mennyiségének nemkívánatos növekedésével jár. Az algák tömeges jelenléte megváltoztatja a vizek átlátszóságát, a fény által átvilágított réteg vastagságát, ahol a fotoszintézisre, és ezáltal oxigéntermelésre lehetőség van. A vizek állapota szempontjából ugyanakkor nem mindegy, hogy a fitoplankton milyen csoportjai veszik fel ezt a tápanyagot és alakítanak ki nagy biomasszát, magyarázzák a kutatók.
Azt, hogy az algák milyen mértékben árnyékolnak, és változtatják meg a vizek említett optikai sajátságait, attól függ, hogy milyen méretű és alakú algasejtek, kolóniák vannak jelen a planktonban. Bár az algák méretét mikroszkóppal meg lehet mérni, azt eddig még senki sem tudta megbecsülni, hogy ugyanakkora térfogatú, de eltérő alakú algák mennyire különbözően árnyékolják a vizet.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Vízi Ökológiai Intézetében folyó kutatások azonban ezen most változatnak – eredményeiket a víztudományok legrangosabb szaklapjában a Water Research-ben közölték.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! | Borítókép: Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több ökológia
„Az algák megjelenése még „beállt” tavakban is természetes jelenség, főként tavasszal. Alapvetően a tófenéken fejlődnek, alkotnak nagy telepeket. Szaporodásuk alapfeltétele, a meleg és a napfény. Fotószintézisük során olyan mennyiségű oxigént termelnek, hogy az felemeli őket az aljzattól. Ilyenkor jelenik meg a békanyál a tó felszínén, sokszor teljesen beborítva azt”. Ezt Centauri írta tavasszal az algás cikkében. Akkor most jó ha van, vagy nem jó? Eddig mindig úgy gondoltam az algákra, mint táplálék forrásra- igen magas vitamin, aminosav, ásványi anyag és antioxidáns tartalma van. A spirulinát biztosan mindenki ismeri mint csodatevő táplálék kiegészítőt- egyébként tényleg jó. Biztosan másfajta a tengeri alga, meg a tavak algája. Akkor van jó alga meg rossz alga?- bocs a tudatlanságomért.
Jó, ha van alga, az alga a vízi ökoszisztémák alapja, itt elsősorban az arányokról van szó és az időtartamról. Nálunk is változik az alga mennyisége, mutat egyfajta ciklikusságot, de sosem borít el mindent. szerintem az algákkal kapcsolatosan azért van kicsit túltolva – akár tudományos körökben is – a hiszti, mert a turisztika nem szereti, a fürdőzők nem szeretik (érhető módon), amidőn a turisztika nem kedveli a mocsarakat és lápokat sem – hacsak nem ökoturisztikáról van szó. A legértékesebb mocsarainkban és lápjainkban tombol az alga, a moszat, a békalencse, a békanyál… Mégis ezek adják a biodiverzitásunk javát. Csak lángossütőt nem érdemes egy békanyálas láp szélébe felállítani, mert a kutya se akar a vízi susnyában megmártózni – vagy esetleg csak a kutya. 🙂 🙂
OK- szóval akkor ez nem baj. Bevallom, direkt kihagytam az idei nyárból a Balatont, mert nem bírom a tömeget, a zajt, meg a büfékből áradó döglött olajszagot. Az árvaszúnyogok meg teszik a dolgukat- legyen.